Díjjal ismerték el a főorvos munkáját betegei

Betegeinek szavazatai alapján négy évtizedes munkája elismeréseként Szent­-Györgyi Albert Orvosi Díjat kapott dr. Perlaki Pál belgyógyász-kardiológus. A főorvos korábban már átvehette a Kiskunfélegyháza Egészség­ügyéért díjat, ám közönségdíj, a betegek visszajelzése számára mindennél fontosabb. A nagykőrösi származású orvos középiskolásként kertészmérnöknek készült. Végül egyik gimnazista barátjával döntöttek úgy, hogy orvosnak tanulnak. Az egyetem elvégzése után több lehetőséget is felkínáltak Perlaki Pálnak, ám a friss diplomás orvos semmiképp sem akart nagy kórházban kezdeni, ezért egyetemi oktatói tanácsolták, hogy Kiskunfélegyházán dr. Tóth Sándor főigazgató szárnyai alatt kezdje pályafutását. Így is lett. Dr. Perlaki Pál azóta, közel negyven éve dolgozik a félegyházi kórházban. Belgyógyászként kezdte, majd később, 1993-ban a kardioló­giai szakvizsgát is letette. Félegyházán otthonra talált és itt alapított családot. Dr. Perlaki Pállal a baon.hu portálja beszélgetett.

– Az orvosi hivatás az egyik legnehezebb feladat, mi vonzotta erre a pályára?

– Talán a segíteni akarás volt az, ami erre a pályára vitt, és ez máig megmaradt. Mondhatnám, hogy ez a mottóm. Így négy évtized távlatában is ezt a pályát választanám.

– Kezdettől foga a félegyházi kórházban dolgozik, hogy élte meg a kórház átszervezését, az aktív betegellátás megszüntetését?

– Nagyon rosszul, mert teljesen széthullott egy jól működő kollektíva. Akkor azért felmerült bennem, hogy el kellene innen menni. Hívtak több helyre is.

– Sokan el is mentek, ön miért maradt mégis?

– Persze, az én fejemben is megfordult, hogy szerencsét próbálok máshol, akár külföldön, de nagyon sok minden ideköt. Főként a családom és a betegeim. Azt vallom, hogy ahová születtünk, ott kell megteremteni a boldogságunk feltételeit. Úgy érzem, én mindent megteszek ennek érdekében. Azon felül, hogy itt dolgozom a krónikus belgyógyászaton és a rehabilitáción, húsz óra szakrendelésem van hetente és magánrendelést is vállalok. Átlagosan napi 14-15 órát is dolgozom az ügyeletekkel együtt.

A teljes interjú a baon.hu portálon olvasható.