• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Egyre több a férfi az ápolói szakmában

Lapszemle Forrás: pécsiújság.hu

A képzés bevezetése növelte az ápolói szakmát választók számát, csökkentette a pályaelhagyó szakdolgozók létszámát is.

Számos előnnyel - egyebek mellett az orvosok túlterheltségének csökkenésével és a szakma presztízsének növelésével - járhat a későbbiekben az ápolói mesterképzés tavalyi szeptemberi bevezetése néhány egyetemen. Pécsett jelenleg hetvenkilenc hallgatója van a vadonatúj képzésnek. Más mellett erről is kérdezte a pécsújság.hu Betlehem József professzort, a pécsi egészségtudományi kar dékánját, az egészségügyért felelős államtitkárság miniszteri biztosát.

- Egyelőre hazánkban is ápolóhiány van, ennek egyik „orvoslására" indult el tavaly három egyetemen a felsőfokú ápolói képzés. Mit lehet tudni erről a Pécsi Tudományegyetem vonatkozásában?
- A jelenlegi egészségügyi ellátórendszer minőségének javítását és hatékonyabbá tételét hivatott szolgálni az a külföldi példák alapján kialakított egyetemi képzés és majdani új ápolói szerepkör, amit 2017 szeptemberétől hazánkban is bevezettünk. Ez a kiterjesztett ápolói feladatkör 92 országban működik, és a legtöbb európai ország is ezt az irányt kezdi választani.

A hazai egyetemi ápolóképzés megkezdése előtt az országban a képzés folytatására jogosult négy egyetem egészségtudományi karai és szakemberei a képzési programot egyeztették és megállapodtak a mintatantervben, ami alapján a képzés folyhat.

Amíg a képzési jogszabály a képzési és kimeneti követelményekkel rendelkezésre áll, addig a szabályszerű és jogszerű egészségügyi tevékenység végzésének a feltételeit az egészségügyi ágazat 2019-ig kell, hogy kialakítsa. A képzési programok kidolgozási folyamatának a szakmai koordinálására a Pécsi Tudományegyetem Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet vezetőjét, dr. Oláh Andrást kérték fel.

- Hallottunk olyan információit, amely szerint egyre több fiatalember jelentkezik ápolói képzésre, sőt, lassan már többen vannak, mint hölgyek. Igaz ez? Mi lehet az oka annak, hogy egyre népszerűbb a képzés a fiatalok (és a férfiak) körében?
- Az ápolói pálya alapvetően női szakma, ugyanakkor talán a presztízsemelkedést és a jobb megélhetési viszonyokat is mutatja, hogy valóban - ugyan még mindig szerény arányban, de - egyre több férfi is választja ezt a pályát. A mentésben különösen évtizedek óta megfigyelhető a férfi dominancia ápolói vonalon, addig a többi ellátási színtéren ez ma még nem mondható általánosnak.

- A képzés milyen előnyökkel jár az egész magyar egészségügyi ellátásra nézve?
- Nemrég egy fórumon előadást hallhattunk arról, hogy az OECD két éve indított átfogó vizsgálatot az Európai Unió tagállamaiban azért, hogy felmérje az úgynevezett egészségügyi feladatátadás rendszerét, aminek a bevezetésére mi is készülünk. Az eddig adatok szerint nőtt a betegek elégedettsége és a betegbiztonság, továbbá bizonyos esetekben az ellátórendszer költéshatékonyabban képes működni. Mindezt olyan területeken kívánjuk megvalósítani, ahol a magyar egészségügyi ellátórendszerben legnagyobb az igénybevétel. Ugyanakkor a nemzetközi eredmények szerint a képzés bevezetése növelte az ápolói szakmát választók számát, csökkentette a pályaelhagyó szakdolgozók létszámát és az ápolói migrációt. A kiterjesztett hatáskörű ápolók alkalmazása továbbá mérsékelte az egészségügyi ellátás költségeit és a várakozási időt, ugyanakkor a megkérdezett betegek elégedettsége jelentősen javult.

Legolvasottabb cikkeink