• Pollen
    • Mit érdemes tudni az első allergiavizsgálat előtt?

      Mit érdemes tudni az első allergiavizsgálat előtt?

    • Kezdődik a pázsitfűfélék pollenszórása

      Kezdődik a pázsitfűfélék pollenszórása

    • Felnőttkorban is kialakulhat az allergia

      Felnőttkorban is kialakulhat az allergia

  • utazás
    • Európában is egyedülálló a debreceni utazásorvostan kurzus

      Európában is egyedülálló a debreceni utazásorvostan kurzus

    • Mit tehetünk az utazási betegség, a jetlag ellen?

    • Csupán a négy F-et kell betartanunk

  • napártalom
    • Az UV-sugárzásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

      Az UV-sugárzásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

    • Gyulladást okozhat a parfüm és arcszesz a napozóknak

      Gyulladást okozhat a parfüm és arcszesz a napozóknak

    • Tavasszal is figyelnünk kell az UV-sugárzásra

      Tavasszal is figyelnünk kell az UV-sugárzásra

Gyilkos vírusok között dolgoznak a kutatók

Lapszemle 2018.04.30 Forrás: Vasárnapi Hírek Szerző:
Gyilkos vírusok között dolgoznak a kutatók

Ebola, pestis, lépfene, malária. Vírusok, amelyekkel az ember soha nem szeretne találkozni, még csak a közelébe kerülni sem.

A minap egy magyar kutató a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban egy állatkísérlet során véletlenül megszúrta magát egy Ebola-vírussal szennyezett tűvel. Elkülönítették, a legutóbbi hírek szerint tünetmentes, de még megfigyelik. A 21 napos karantént fenntartják, a járványügyi hatóság dönt majd a feloldásáról. A kutató kísérleti vakcinát is kapott – olvasható a vasarnapihirek.hu portálján.

A 2008 óta működő Nemzeti Biztonsági Laboratórium Kelet-Közép-Európában egyedülálló intézmény, többek között olyan betegségek kórokozóit tárolják és végeznek velük vizsgálatokat, mint a pestis, az Ebola, a lépfene (anthrax) vagy a fekete himlő. De mikroszkóp alá kerülnek itt azok a mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken előforduló betegségek is, amelyek a felmelegedés hatására már Magyarországon is megjelennek.

A vírusok, baktériumok változásait – a veszélyesekét különösen – követni kell, létezik egy vírusbank, ahonnan előveszik a ’70-es években izolált kórokozót, és összehasonlítják egy 2018-as mintával. Így megtudják, hogy mennyit változott a kórokozó és a védekezési stratégia még hatásos-e ellene – magyarázta Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat járványügyi főosztályának korábbi vezetője,  aki szerint egy ilyen laborban egymásra is figyelnek a speciálisan kiképzett kutatók, nagyon alacsony a hibaszázalék. Az ott dolgozók ugyanis tudatában vannak annak a felelősségnek, ami őket terheli. Az például, hogy egy balesetet elsumákoljanak, elképzelhetetlen.

A 2013–2016 közötti afrikai Ebola-járvány idején ugyanebből az intézményből két kutató is kint dolgozott a diagnosztikai laborban. A teljes biztonságra törekedtek, de az izolációt másképp kellett megoldani. Fertőzés a profi kutatók között nem fordult elő, de hozzá nem értő önkéntesek bizony megbetegedtek. Ők vitték szanaszét a vírust a világban – állítja Ócsai Lajos.

OKI

Legolvasottabb cikkeink