• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

      Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

  • EBP
    • Mitől lesz szuper a szuperkórház?

      Mitől lesz szuper a szuperkórház?

    • Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

      Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

    • EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

      EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

  • EESZT
    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

    • EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

      EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

Gyomorforgató az emberi hozzáállás

Lapszemle 2018.01.11 06:44 Forrás: zsurpubi.hu
Gyomorforgató az emberi hozzáállás

Egy vagyonőr vallomása kórházi élményeiről.

Alex, aki vezetéknevének elhallgatását kérte, közel hét évet dolgozott kórházi vagyonőrként egy magyar kórházban. Testközelből, mégis ,,kívülről" szemlélhette az ottani folyamatokat. Az ott átélt történetekről, a kórházak állapotáról és az egészségügy jövőjéről beszélgetett a zsurpubi.hu portál vele.

Zsúrpubi: Mik voltak a legmegdöbbentőbb történetek, amiket tapasztalt?

Alex: Leginkább az emberi hozzáállás volt abszolút gyomorforgató a borzalmas állapotokon és körülményeken kívül. Gyakorlatilag az egész olyan, a rengeteg befizetett TB-hozzájárulás után is, mintha vágóhídra érkeznének az emberek. Egyébként ezt a kórházat halógödörnek is hívják. Többször volt olyan, hogy senki nem vette észre, hogy eltűnt egy-egy beteg az éjszaka kellős közepén, több kilométer séta, keresgélés után mi vagyonőrök kerítettük elő őket, és a reakció csak annyi volt, hogy: „Úristen, még szíjazni sem tudunk? Nem tudunk lekötni normálisan egy beteget, hát megszöknek!". Volt olyan is, hogy egy idős beteg télen, az éjszaka közepén kijelentette, hogy haza akar menni, közel -20 fokban, pizsamában, a hozzátartozók értesítése nélkül és gyalog simán elengedték. Kiakasztó sokszor egyébként az orvosi hozzáállás is: az esti órákban mindig megjelentek és szedték össze a borítékban kikészített pénzeket minden kórteremből.

ZSPB.: Mikor csalódott a legnagyobbat a magyar egészségügyben?

A.: A legdurvább élményem talán az volt, amikor éppen szolgálatban voltam és tőlem – tehát a kórház belterületén – körülbelül 20 méterre összeesett egy hölgy egy epilepsziás roham miatt, a fejét pedig beütötte és ömlött belőle a vér. Én odarohantam hozzá, közben segítséget hívtunk belülről a kórházból. Több mint fél órán keresztül ott volt a vérző hölgy az ölemben és a vagyonőr kollégáimmal vezettük le az epilepsziás rohamát. Ezután jött csak oda egy belső mentős, hogy egyáltalán egy osztályra elszállítsák a hölgyet. Bennem ekkor fordult át minden a magyar egészségüggyel kapcsolatosan. Mire számíthat az az ember, aki nem a kórháznál lesz rosszul? Ez egy nagyon-nagyon felkavaró élmény volt számomra.

A teljes cikk a zsurpubi.hu portálon.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink