• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Horváth Ildikó: A szakorvoshiány viszonyítás kérdése

Lapszemle 2018.12.14 Forrás: magyarhirlap.hu
Horváth Ildikó: A szakorvoshiány viszonyítás kérdése

 Javulnak a tendenciák, az orvosszám ha lassan is, de növekszik, kevesebben mennek már külföldre.

Azt szeretnénk, hogy négy óránál többet ne kelljen várni a sürgősségi osztályokon az ellátásra, így ehhez fogjuk igazítani a finanszírozást – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár, akit a pszichiátriai ellátásról és a fővárosi súlyponti kórházak kialakításáról is kérdeztek.

–  Az elmúlt hónapokban az országban több sürgősségi osztályon is felmondtak orvosok, a sor Zacher Gáborral kezdődött, aki a Honvédkórházból távozott. A sürgősségi ellátás reformját Kásler Miklós már hivatalba lépésekor a legfontosabb feladatai közé sorolta. Lesz változás még idén?

–  A kormány november végén elfogadta a koncepciót, tehát hamarosan konkrét lépések is történnek. A sürgősségi ellátóhelyek mindig indikátorai az egészségügynek, bemutatják azt a terhelést, amely a dolgozókra nehezedik és azt a lakossági igényt, amely a rendszer felé jelentkezik. A sürgősségi betegellátás reformját illetően nagyon komoly előkészítőmunka zajlott annak érdekében, hogy a hazai igényekre jobban reagáló ellátórendszert alakítsunk ki. A nyugati országoknak van egy jó gyakorlatuk arra, ha valaki úgy megy a sürgősségi osztályra, hogy nem igényel azonnali kezelést – például egy több napja halogatott problémára keres megoldást –, mégpedig hogy a sürgősségi ellátóhelynek szerves része egy akut alapellátó egység. Itt egy háziorvosokból, mentőtisztekből, ápolókból álló team dolgozik, amely azokat a betegeket látja el, akik tényleg csak egy sürgőssé vált receptért jöttek, vagy nincsenek életveszélyben. A lényeg, hogy ellátatlanul senki se távozzon, ugyanakkor azt sem szeretnénk, hogy a „kisebb” esetek ráterhelődjenek a szakmailag magasan képzett, maguk mögött komoly technikai tudást mozgató emberekre, akiknek a traumás, akut helyzetekben kell helytállniuk.

–  Ha jól értem, a háziorvosi ügyeletről beszél, amely már létezik mint ellátási forma.

–  Igen, de mégiscsak úgy tűnik – a háziorvosi ügyelet létezésével együtt –, hogy a betegek egy része vagy kikerüli az alacsonyabb szintű ellátást, vagy elégedetlen a kezelésével. Vannak már itthon pozitív példák arra, hogy egy helyen működik az alapellátó ügyelet és a sürgősségi osztály. A mostani jogszabálytervezet egyik legfontosabb része, hogy biztosítsuk, hogy ha valaki bekerül a sürgősségi ellátásba, egy meghatározott időablakon belül megkapja a kezelését. Természetesen tömegbaleset esetén vagy az influenzaszezon közepén, tehát szélsőséges esetben lehet eltérés, de átlagos napokon tudni kell teljesíteni ezt az elvárást.

–  Mekkorára tervezik az időablakot?

–  A sürgősségi szakma az úgynevezett triage rendszer szerint működik, tehát súlyossági kategóriák alapján. Mindegyik ilyen kategória esetében meghatározza azt is, hogy mennyi időn belül kell adott betegnek ellátást kapnia. Arról egyeztettünk, hogy a leghosszabb idő, ami a beteg beérkezésétől a kezelés kezde­téig eltelik, legfeljebb négy óra legyen. Ennek adott hónapban átlagos terhelés mellett folyamatosan teljesülnie kellene. Azt szeretnénk, hogy négy óránál ne kelljen többet várni, ehhez fogjuk igazítani a finanszírozást. Bízom benne, hogy mindezeknek érezhető jelei lesznek a jövő évben a betegek számára is. Az orvosok távozásáról pedig annyit, hogy bár Zacher Gáboré igen hangos volt, rajta kívül pedig Orosházán történt még hasonló eset, azóta viszont nem hallani ilyesmiről. Személyesen is jártam a Honvédkórházban egyébként, és azt láttam, hogy megfelelő módon, gyors tempóban rendezték az orvoshiányt. A felmondásoknak nem mindig drámai okai vannak, lehet mögöttük családalapítás vagy megváltozott életkörülmények is, ezek mindig változó tényezők, nem csak az egészségügyben.

–  Ahhoz, hogy négy óra legyen a maximális várakozási idő, nemcsak infrastruktúra és megfelelő finanszírozás, hanem megfelelő számú orvos, ápoló is szükséges. Ez a feltétel adott?

–  Olyan előfordul, hogy valahol aránytalanság van a dolgozók száma és az ellátandó terület nagysága között, ezt természetesen meg kell oldani. Fontos azokról a kollégákról is beszélni, akik nem orvosi végzettségűek, de szerves részei az ellátásnak, és erre nagyon jó példa egy mentőteam. Annak része pél­dául a mentőtiszt is, aki magasan képzett, kiváló felkészültségű kolléga, de nem orvos végzettségű. Ennek ellenére a szaktudásával ugyanúgy életet ment, és traumás akut helyzetben többet ér a tudása, mint a mentőt hívó orvosé. A lényeg, hogy nem feltétlenül az orvosok számában, hanem teamekben érdemes a humánerőforrást megállapítani.

–  A legnagyobb probléma országosan az orvostársadalom öregedése és a középkorú szakorvosok hiánya. Nem mellékes – bár a helyzeten nem változtat –, hogy ez nem magyar sajátosság, hanem európai jelenség.

–  Attól függ, hogy mihez viszonyítjuk. Hollandiában az egészségügyi rendszerben alig több mint kétszáz tüdőgyógyász dolgozik, Magyarországon hatszáz. Most akkor van elég belőlük itthon vagy nincs? Hollandiának másképp működik az ellátórendszere, a háziorvosok például nagyobb kompetenciával bírnak. Japánban komolyan gondolkodnak azon, hogy a kevésnek tartott szakdolgozói létszámot robotizált eszközökkel fogják pótolni, keresik azokat a technikai vívmányokat, amelyek az ember által elvégezhető működést pótolják. Európában a becslések szerint egymillió egészségügyi dolgozó, orvos, ápoló hiányzik majd a rendszerből. Itthon ebből a szempontból valóban javulnak a tendenciák, az orvosszám ha lassan is, de növekszik, kevesebben mennek már külföldre. A nővérek esetében eleve kicsi a külföldre vándorlás, ott más a probléma. Család mellett ápolónak lenni nagyon nehéz pálya, ezért igyekszünk ezt valahogy kompenzálni a fizetések emelésével, ösztöndíjakkal, plusz bölcsődei, óvodai helyekkel, hogy munka mellett könnyebb legyen a gyermeknevelés. A teljes interjú itt olvasható

Legolvasottabb cikkeink