• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi

      Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi

    • Több lombikbébi-eljárást finanszíroz majd az állam

      Több lombikbébi-eljárást finanszíroz majd az állam

    • Ónodi-Szűcs Zoltán néhány aktuális problémáról

      Ónodi-Szűcs Zoltán néhány aktuális problémáról

  • költségvetés
    • A jövő évi költségvetés gyógyszerészi szemmel

      A jövő évi költségvetés gyógyszerészi szemmel

    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

  • EESZT
    • Jön az E-vény, lesz, aki kiadja az orvosságot?

      Jön az E-vény, lesz, aki kiadja az orvosságot?

    • Hétfőn road-show-ra indulnak az ÁEEK szakértői

      Hétfőn road-show-ra indulnak az ÁEEK szakértői

    • EESZT-csatlakozás: tapasztalatok, típushibák

      EESZT-csatlakozás: tapasztalatok, típushibák

Magánbeteg: Üdvözöljük a szürke zónában!

Lapszemle 2017.07.03 11:59 Forrás: betegfókusz.blog.hu
Magánbeteg: Üdvözöljük a szürke zónában!

A magánegészségügyi szolgáltatók nem egységes formában, nem általánosan elfogadott törvényileg is szabályozotta módon működnek.

Mivel az állami egészségügyi ellátás sok szempontból szűkös kereteken belül mozog, nem lehet kérdés, hogy itthon is teret kellene engedni a magánfinanszírozásnak az egészségügyben, persze szabályozottan és szigorú ellenőrzésekhez, licenszekhez kötve. Bár az elmúlt hónapokban számos javító intézkedés történt, a rendszer még jelenleg is alulfinanszírozott. A betegellátás költségeinek kifizetésén túl nincs fedezet a javításokra, beszerzésekre, illetve az értékcsökkenés fedezetére - folytatta a magánellátás helyzetét elemző írását Ficzere Andrea a Betegfókusz blogon.

Nagy kihívást jelent a humánerőforrás-hiány is, ami elsősorban a szakdolgozók nagyon alacsony létszámát, illetve az orvosok jelenlétének földrajzi egyenetlenségét jelenti. Sok helyen rendezetlenek a betegutak, fölöslegesen terhelve ezzel a betegeket és az ellátó struktúrát. A páciensek időről időre elszomorító infrastruktúrával és leterhelt dolgozókkal találkoznak. Az elmúlt években a várólista programnak köszönhetően sikerült ugyan jelentősen csökkenteni a műtéti várólistán töltött időt, azonban egyes ellátások és diagnosztikai eljárások vonatkozásában továbbra is hosszú várakozásra számíthatnak a páciensek, sokszor olyanok is, akiknek a sikeres gyógyuláshoz éppen az időből van a legkevesebb - írja a 2. részben.

Mindezek hatására a lakosság körében megnőtt a magánegészségügyi szolgáltatások iránti kereslet. Legfontosabb szempontok a gyorsaság, a rugalmasság, az „emberségesebbnek" és „profibbnak" vélt bánásmód. Az ellátási forma népszerűségét fokozza az is, hogy a lakosság egy jelentős része a magánellátáshoz – sokszor sajnos tévesen – magasabb színvonalú, jobb minőségű betegellátást társít, mint amit a közegészségügyi intézményekben kaphat. Ez azonban közel sincs így minden szolgáltató esetében.

A magánegészségügyi szolgáltatók ugyanis nem egységes formában, általános elfogadott, esetlegesen akár törvényileg is szabályozott minőségi kritériumok és követelmények mentén, hanem igen változatos formában működnek. Megtalálhatóak köztük az egy-egy szakterületre koncentráló kisebb lakásrendelők, valamint akár a fekvőbeteg-ellátást – és ehhez kapcsolódóan szélesebb körű portfóliót – nyújtó nagyobb magánklinikák is. Ezek egymás mellett élése szövevényes működést eredményez. Ahogy a nagyobb mérettől haladunk a kisebb ellátók felé, egyre kevésbé érvényesül a transzparencia, az állami ellenőrzés, a minőségbiztosítás, valamint a kiszámíthatóság, ami által persze sérül a betegbiztonság.

Látszik tehát, hogy jelenleg is együtt él a két rendszer, nincs azonban metszetük a legális, „fehér" zónában. A szabályozás miatt nem is lehet. A fokozatosan, évek-évtizedek alatt kialakuló együttélés eredményeképpen létrejött egy egészségügyi-gazdasági-társadalmi „szürke" zóna, ami nem jó sem a közellátást végző intézményeknek, sem az ott dolgozóknak, sem a transzparensen és ellenőrizhető módon működő nagyobb magánellátóknak, és legfőképpen nem jó a betegeknek. Visszásságok, szakemberhiány, fékek és finanszírozás a teljes cikkben.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink