Magánegészségügy: kiegészítés helyett párhuzamos rendszer

Két napja röppent fel a hír, hogy a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház orvosai Székesfehérváron magánkórházat alapítottak, mert „egy hosszú távon működőképes rendszer kiépítését” tűzték ki célul, „aminek része a jövő orvos generációjának mentorálása” – olvasható a most induló PraxisPont magánkórház oldalán.

A tulajdonosok között van az állami kórház orvosigazgatója, a két belgyógyászati osztály osztályvezető főorvosai és osztályvezető-helyettes főorvosai, a tüdőosztály osztályvezető főorvosa, a neurológia osztályvezető főorvosa, az érsebész főorvos, de a főigazgató és felesége is. 23 orvos kezdi meg munkáját a magánorvosi központban, akik közül csak néhányan nem a fehérvári kórház orvosai.

Az egészségügy jelenlegi állapotát tekintve semmi kirívó nincs abban, hogy az orvosok magánpraxisban is dolgoznak kórházi munkájuk mellett – valószínűleg a környezet és a kereset is motiválóbb, mint a legtöbb állami kórházban. Az viszont már kérdéses, vajon az állami kórházak menedzsmentje terelheti-e szándékosan a betegeket a magánegészségügybe - teszi fel a kérdést a merce.hu.

A kormányzat szerint nem lehet az egészségügyet üzleti szempontok alapján működtetni, egészségpolitikája viszont egyre inkább erősíti a lakosság igényét a magánegészségügyi szolgáltatások iránt, azokat pedig egyre nehezebb helyzetbe hozza, akik csak a közfinanszírozott rendszert képesek igénybe venni.

Konkrét lépések is arra utalnak, hogy a kormány fizetőssé tenné az egészségügyet. Egy szolidaritáson alapuló egészségügyi rendszerben (ahol pénzügyi helyzettől függetlenül mindenki egyenlő ellátáshoz juthat) a közfinanszírozású ellátáson felül kiegészítő szerepe lenne a magánszolgálatásnak, jelenleg azonban a magánszolgáltatók egy párhuzamos rendszert állítanak fel a rossz minőségű állami egészségügy mellett, így aki tud, oda menekül.

Csakhogy úgy tűnik, maga a kormány is rátenné a kezét az egyre gyarapodó magán egészségügy-biztosítási szektorra, hogy egy olyan kétszintes biztosítási rendszert hozzon létre, amelyben a jobb ellátás fizetőssé válna. A 2019-es költségvetés ismertetésekor Varga Mihály bejelentette, hogy a cafeteriajellegű juttatásokkal együtt az egészségbiztosítási ráfordítások adómentességét is megszüntetik – ez azonban nem azt jelenti, hogy az állam ezt a pénzt az állami ellátásba fektetné. A döntés mögött az a kormányzati szándék állhat, hogy egy állami biztosító céggel belépjen a magánbiztosítások piacára. Ebben az esetben az állami biztosító megkaphatná az adómentességet, azok a vállalatok pedig, amelyek eddig magáncégeknél vásároltak biztosítást alkalmazottaiknak, átvándorolnának ehhez az állami biztosítóhoz.

További részletek a cikkben.