• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Másképp reagál az immunrendszer a tünetmentes fertőzötteknél

Lapszemle 2021.04.22 Forrás: InfoStart
Másképp reagál az immunrendszer a tünetmentes fertőzötteknél

A kutatás molekuláris szinten magyarázza meg, miért alakulhatnak ki vérrögök és miért lehet egy érintettnek lélegeztetőgépre szüksége.

Másként reagált a koronavírus-fertőzés tüneteit mutatók szervezete, mint a tünetmenteseké: ez megmagyarázhatja a vérrögösödés és a súlyos tüdőgyulladás kialakulásának hátterét is, írja az InfoStart.

Egyes védekező immunsejtek nagyobb koncentrációban találhatók meg a fertőzést tünetmentesen átvészelők szervezetében, miközben a komolyabb tüneteket mutatók elvesztik ezeket a sejteket, ugyanakkor gyulladásirányító sejtek jelennek meg bennük. Ezek a különbségek amellett, hogy magyarázatot adhatnak a tüdőgyulladásra és a vérrögösödésre, kiindulópontot nyújthatnak a jelenleg fejlesztés alatt álló terápiák számára, írja a MedicalXpress nyomán a lap. A kutatásban a Wellcome Sanger Intézet, a Newcastle Egyetem, University College London, a Cambridge Egyetem, az EMBL's Európai Bionformatikai Intézet és a Human Cell Atlas munkatársai vettek részt.

A tünetmenteseknél a nyálkahártyán, például az orrban antitesteket termelő B-sejtekből találtak nagy mennyiségben: ezek szervezetünk első védelmi vonalát jelentik, viszont a súlyos tüneteket produkálóknál hiányoztak. Az enyhe és mérsékelt tüneteket mutatóknál a B-sejtek mellett a fertőzés elleni küzdelmet segítő T-sejtekből is találtak. Ezzel szemben a súlyos tüneteket mutatóknál a monociták és a gyilkos T-sejtek aránya nőtt meg kontrollálatlanul: ezek magas szintje tüdőgyulladáshoz vezethet. A súlyos betegek esetében a vérlemezkeszám is megnőtt, ami vérrögök kialakulásához vezethet. Az egyelőre még nem tiszta, milyen módon képes a fertőzés ezeket az eltérő válaszokat kiváltani, a kutatás molekuláris szinten magyarázza meg, miért alakulhatnak ki vérrögök és miért lehet egy érintettnek lélegeztetőgépre szüksége.

 

Legolvasottabb cikkeink