Mellbevágó számok a fogyatékkal élőkről

Közel másfél millió magyart korlátoznak egészségügyi problémái mindennapi tevékenységeik elvégzésében. A kifejezett fogyatékkal élők száma 2011-ről 2016-ra 491 ezerről 408 ezerre apadt - derül ki a KSH friss összesítéséből. A csökkenés hátterében főként a szabályozóváltozások, az átalakuló szociális ellátás állnak, írja a Napi.hu. 

A fogyatékkal élők között a legtöbben mozgásukban korlátozottak, számuk 2011-2016 között 16 százalékkal, több mint 30 ezer fővel csökkent. Jelentős csoportot képeznek a gyengénlátók, a nagyothallók, a mentálisan sérültek illetve a súlyos belszervi fogyatékossággal élők, akik egyenként mintegy 34-67 ezer fős sokaságot alkotnak, s akiknek a száma 13-17 százalékkal mérséklődött. 

2011-2016  között 25 százalékkal (11 ezer fővel) nőtt az értelmi sérültek és 74 százalékkal (3800 fővel) az autizmussal élők létszáma. Így előbbiek létszáma 2016-ra meghaladta az 50 ezer, utóbbiaké a 9 ezer főt. 

A közvetlenül a nyugdíjkorhatár előtti, illetve a fiatalabb nyugdíjas korosztályokat érintette ugyanis leginkább a rokkantsági nyugdíj megszüntetése, az ellátórendszer jogosultsági feltételeinek megváltozása. Ezek azok a korcsoportok, amelyek  2012 után rokkantsági helyett vagy öregségi nyugdíjat kaptak, vagy kikerültek a juttatásokra jogosultak köréből. Ez az egészségi állapottól függetlenül is odavezetett, hogy kevesebben vallották magukat fogyatékkal élőnek - vélik az összeállítás készítői. 

Minden második fogyatékkal élő lakost súlyosan, mintegy háromtizedüket mérsékelten akadályozza valamilyen egészségügyi probléma a mindennapi tevékenységeiben. A fogyatékkal élők ötöde ugyanakkor egészségi problémája miatt nem érzi magát korlátozottnak. 

További részletek a Napi.hu portálon.