• Pollen
    • Magas a csalánfélék pollenkoncentrációja

      Magas a csalánfélék pollenkoncentrációja

    • Allergiás a poratkára? Ne válasszon rákféléket az étlapról!

      Allergiás a poratkára? Ne válasszon rákféléket az étlapról!

    • Nagyon fogynak az allergiagyógyszerek

      Nagyon fogynak az allergiagyógyszerek

  • utazás
    • Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

      Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

    • Kockázatos az utazás az oltások nélkül

      Kockázatos az utazás az oltások nélkül

    • Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

      Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

  • napártalom
    • Nyári bőrvédő anyagok a konyhából

      Nyári bőrvédő anyagok a konyhából

    • Öt makacs és veszélyes tévhit a napozásról

      Öt makacs és veszélyes tévhit a napozásról

    • Melyik jelölés mit jelent a naptejeken?

      Melyik jelölés mit jelent a naptejeken?

Nem lehet biztonsági tartalékok nélkül gyógyítani

Lapszemle 2018.07.13 Forrás: portfolio.hu Szerző:
Nem lehet biztonsági tartalékok nélkül gyógyítani

Mindenképpen úgy kell gondolkodnunk, hogy minél több evidenciákra alapuló adat kerüljön vissza a döntéshozókhoz.

A kutatók területén nem látok annyi gondot, mint a betegellátás területén. Ez utóbbi esetében egyértelmű, hogy az ellátás egyre nehezebben szervezhető. Nem azért, mert kevés az orvos, hanem a szakszemélyzetből, a műtősnőkből, nővérekből nincs elég a magyar egészségügyben - fejtette ki a Portfolionak adott interjújában Erőss Loránd neurológus, idegsebész, akit az áprilisban a ROSA robot segítségével végrehajtott műtétjének részleteiről, körülményeiről is kérdezte a lap. A szakember, akivel körbejárták az egészségügyben várható jövőbeni trendeket is, úgy véli, hogy innováció nélkül csak egy helyben toporgás a medicina.

Beszéljünk a csapatról, mennyire nehéz utánpótlást találni idehaza, az új generáció mennyire érdeklődő eziránt a tudományterület iránt?

A fiatalokat mindig érdekli az új. A neuromoduláció, amivel mi foglakozunk, az nem egy klasszikus sebészeti beavatkozás, hanem neuropeacemakerekkel moduláljuk az idegrendszert, és ez izgalmas az orvoslás területén 2018-ban. Emellett ez az egyik leggyorsabban fejlődő szakterület, és olyan fejlesztések kapcsolódnak hozzá más területekről, mint például az elektrofiziológia, vagy az MR képalkotás. Ezek már komoly információs technológiai ismereteket igényelnek. A képalkotás ugyanis ma már nem csak abból áll, hogy egy röntgenorvos megnéz egy röntgenképet, hanem akár magába a készülék szoftverébe is be kell tudni nyúlni. Itt már új szakemberekre van szükség, például radiográfusra, aki nem a röntgenorvos, nem a CT-asszisztens, hanem informatikai, biológiai képzettsége is van, a betegellátásban is kell, hogy gyakorlata legyen. Ilyenkor egy teljesen új szakterület születik. Ez egy új világ, mivel egy klasszikus egészségügyi képzésben végzett kolléga nem tud scripteket írni.

A telemedicina jelen van, nemcsak a képalkotásban, de a napi szövettani diagnosztikában, a telehisztológia néven. A napi háziorvosi gyakorlatban is pillanatokon belül beköszönnek azok a szenzorok, amelyekkel ugyanazokat az adatokat tudja a szenzor begyűjteni a betegről, amiket a háziorvos. És cserébe nem kell 3-4 órát várni a rendelőben, hogy vérnyomást, vércukrot mérjen az orvos.

Ezek az új eszközök pillanatok alatt begyűjtik ezeket az adatokat, el tudják küldeni egy központi szerverre, és ott egy deep learning algoritmus ezt kielemzi, és a mesterséges intelligenciával megvan a diagnózis. Ez nem azt jelenti, hogy az orvos-beteg kapcsolat helyettesíthető vagy kiváltható, de egy része, ami időigényes, lerövidíthető. Ezek az irányok mindig érdekelték a fiatalokat, nagyon szívesen kapcsolódnak be, és kutatásaink egy része is ehhez a területhez kapcsolódik.

Mik a tapasztalatai, mennyire áll a rendelkezésre jelenleg a magyar egészségügyben a szakképzett munkaerő?

A Nemzeti Agykutatási Program haza tudott hozni külföldről nagyon jó szakembereket, ők idegtudományi műhelyeket, laborokat hoztak létre. Ezen a területen nem látok annyi gondot, mint a betegellátás területén.

Ez utóbbi esetében egyértelmű, hogy az ellátás egyre nehezebben szervezhető. Nem azért, mert kevés az orvos, hanem a szakszemélyzetből, a műtősnőkből, nővérekből nincs elég a magyar egészségügyben. Ezt a munkát nem lehet úgy végezni, hogy ne legyen bebiztosítva legalább kétszeresen a betegellátás biztonsága. Ha van három műtő, akkor nem elég három műtős kolléga, mert ha egy megbetegszik, akkor máris nincs elég ember.

Nem lehet kicentizni a legolcsóbbra az egészségügyet. Elöregedett az ellátó személyzet, és nagyon kevés a fiatal a szakszemélyzet területén. Ezt látom a leggyorsabban megoldandó problémának. Mert ha nincs megfelelő létszámú személyzet, szervezhetetlenné válik az ellátás, akkor pedig nincs betegbiztonság.

Ebben az esetben pedig az ellátó személyzetnek is azzal megy el az ideje, hogy valahogy kikompenzálja a hiányokat, tehát nem tud alkotni. Egy ilyen közegben megszűnnek az innovációk, a magas színvonalú munka, gyakorlatilag csak folyamatos tűzoltás zajlik. A teljes interjú itt olvasható

 

Legolvasottabb cikkeink