• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • Miniszterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

      Miniszterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

    • Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

      Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

  • EESZT
    • Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

      Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

    • Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

      Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

    • EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

      EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

Nem beszélünk, gyógyszert szedünk

Lapszemle 2017.10.05 07:19 Forrás: zárójel.hu
Nem beszélünk, gyógyszert szedünk

A mentális betegek legalább négyötöde nem kap pszichoterápiás segítséget, csak gyógyszert.

A gyógyszereknél jóval olcsóbb és kevesebb mellékhatással járó pszichoterápiához a rászorultak nem jutnak hozzá, mivel az állam fillérekkel támogatja ezt az ellátási formát, így az állami intézményekben nem alkalmazzák. A Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány csak nehezen és jelentős költségek árán tudta – közérdekű adatigénylés keretében – kikérni az egészségbiztosítótól az adatokat - írta a zárójel.hu.

Az államilag finanszírozott ellátás nem jut el a rászorulókhoz – summázta a dokumentumból kiderült adatokat Oriold Károly, az alapítvány elnöke. Ez a tény különösen aggasztó a sok százezer alkoholbeteg országában, ahol a lelki gondok sokasága szinte tapintható. A Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány által kikért adatok szerint Magyarországon 2015-ben ambulánsan és tb-alapon több, mint 560 ezer beteg keresett fel pszichiátert vagy egyéb, mentális problémákkal foglalkozó szakembert pszichiátriai diagnózissal, támogatott keretben. Legtöbben a szorongók vannak, valamivel több, mint 160 ezren. Ismétlődő depresszív panaszokkal 70 ezernél is többen keresnek fel szakavatott segítőt, depressziós epizóddal 60 ezer fő, 35 ezer fő skizofréniával, 25 ezer fő súlyos stressz által kiváltott reakcióval, 22 ezer fő bipoláris affektív zavarral.

Ugyanakkor az egészségbiztosító által támogatott 18 féle pszichoterápiás beavatkozást az állami intézményekben nem szívesen alkalmazzák, mivel a támogatás mértéke olyan alacsony, hogy „nem éri meg". Éppen ezért ezek az ellátási formák (egyéni-, csoport- és családterápia) sok helyen nem is érhetők el.

A magánpraxisban kínált pszichoterápia viszont drága mulatság, a gyakran tízezer forintot is meghaladó óradíjakat az emberek nem tudja kifizetni.

A több mint félmillió, diagnosztizált pszichés zavarral küzdő közül mindössze 93 ezren jutottak el pszichoterápiába, ők is átlagosan csupán 3 alkalommal (a legrövidebb terápia is minimum 4-5 konzultációból áll). A fenti számadatok nem kevesebbet jeleznek, mint hogy a mentális betegek legalább négyötöde nem kap pszichoterápiás segítséget, csak gyógyszert. További beszédes adat, hogy az állam 662 millió forintot fizetett ki pszichoterápiára, vagyis tized annyit, mint amennyit a betegek költöttek gyógyszerre.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink