• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Népbetegség a demencia, de nem így kezeljük

Lapszemle Forrás: mno.hu
Népbetegség a demencia, de nem így kezeljük

Bár a demencia pszichiátriai kórkép, demensrészleg csak a szociális szférában, idősotthonokban működik.

A demencia az Egészségügyi Világszervezet 2015-ben hozott döntése értelmében népbetegség. Nyugaton, az Egyesült Államokban így is viszonyulnak hozzá; nálunk azonban az egészségügyi rendszer egyáltalán nem készült fel a rengeteg társadalmi hatással járó jelenség kezelésére. Az ellátást, a betegek és az őket gondozó hozzátartozóik támogatását jellemzően alulról jövő, civil kezdeményezések biztosítják - írta a Magyar Nemzet.

– Pár évvel ezelőtt még létezett a megyei pszichiátrián demenciacentrum, de ezt megszüntették. Ma már a pszichiáterek állítják fel a kórképet – mondja Zimmerer Károlyné, a mosonmagyaróvári Gondoskodás Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki szociális munkásként évtizedek óta dolgozik demens betegek és hozzátartozóik életének könnyítésén. A szakember fontosnak tartaná, hogy a demenciát elkülönítsék az egyéb pszichiátriai betegségektől, hiszen egész más azt mondani egy embernek, hogy vigye el a hozzátartozóját egy demenciacentrumba, mint azt, hogy vigye el a megyei pszichiátriára.

– Bár a demencia esetében az agysejtek pusztulásáról beszélünk, és ez egy pszichiátriai kórkép, demensrészleg ehhez képest mégis csak a szociális szférában, idősotthonokban működik – magyarázza.

Igaz, a szociális ellátások között létezik házi gondozás, de ez nyolcórás munkarendben hétköznap történik. Zimmerer Károlyné utal rá, hogy nagy a fluktuáció a szociális szférában, évek óta munkaerőhiánnyal küzdenek, így nem tudnak vállalni több gondozottat, ahogy azt sem, hogy naponta több órát egy betegnél legyenek.

– Franciaországban négy kormányzati cikluson keresztül kiemelt programpont volt a demencia, 2008–2015 között pedig elindítottak egy programot, amely amellett, hogy a betegség megismertetését tűzte ki célul, szakmailag célirányos kutatásokat finanszírozott, valamint az orvostovábbképzésbe is beiktatta azt a neuropszichológiai diplomát, amely a demenciafajták differenciálását segíti, s amelyet én is megszereztem – mondja Menyhárt Miklós háziorvos, a győri Alzheimer-cafe elindítója. Az orvos szerint mindezzel négy év alatt jelentős előrelépést ért el a francia állam. A boltokban a demens hozzátartozókról szóló mesekönyvek és a kezdőknek szóló szabás-varrás kiadványok mellett megjelent az „Alzheimer kezdőknek".

– Átalakították az egész társadalmi tudatot. Ott, amint megszületik a diagnózis, a háziorvos leül a beteg egész családjával, és felkészíti őket a betegápolásra, mert a gyakorlat azt mutatja, ha ez nincs meg, az ápoló általában hamarabb tönkremegy, mint a beteg – magyarázza a bőnyi háziorvos, aki szerint a hazai rendszer sürgős változtatásra szorul. Helyzet, próbálkozások a teljes cikkben

Legolvasottabb cikkeink