Weborvos.hu
  • Pollen
    • Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

      Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

    • OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

      OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

    • OKI: már tüneteket okoz a parlagfű

      OKI: már tüneteket okoz a parlagfű

  • utazás
    • Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

      Egzotikus utazás egzotikus betegség nélkül

    • Kockázatos az utazás az oltások nélkül

      Kockázatos az utazás az oltások nélkül

    • Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

      Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

  • napártalom
    • A napégés meggyógyul, a hatása megmarad

      A napégés meggyógyul, a hatása megmarad

    • Milyen szempontok szerint válasszunk naptejet?

      Milyen szempontok szerint válasszunk naptejet?

    • Rendszeresen kell használni a fényvédőt

      Rendszeresen kell használni a fényvédőt

Nőt engedni sebészek közé? Na ne!

Lapszemle 2018.08.09 Forrás: wmn.hu Szerző:
Nőt engedni sebészek közé? Na ne!

A kisbabákat vizsgáló Apgar-teszt Virginina Apgar aneszteziológusról kapta a nevét.

Ahogy telik az idő, egyre kevesebben tudják, hogy az Apgar-teszt – amellyel mindenki találkozik, aki gyereket szül – egy Virginia Apgar nevű aneszteziológusról kapta a nevét, ugyanis ő találta ki. Egy briliáns elme, egy vagány, fantasztikus nő története, olvasható a wmn.hu portálon

Virginia Apgar már a pályaválasztást illetően is lázadással nyitott. Hisz a sebész pályát nézte ki magának a '30-as években. „Nőt engedni a sebészek közé?” A Columbia Egyetem Sebészeti Tanszékének fura ura szerint ez botorság lett volna. El is tanácsolta az okos-lelkes medikát, akit amúgy imádtak a tanárai és a társai egyaránt, azon a címen, hogy „úgysem fordulna hozzá bizalommal egyetlen operálandó páciens sem”. Merthogy nő.

Apgar így hát aneszteziológus lett. (De szikét azért mindig tartott magánál, hátha azonnali segítségre van szüksége valakinek a környezetében.)

Mivel a második világháború hadszínterei felszippantották a szakma amúgy se túl nagyszámú képviselőjét, komoly kihívást jelentett oktatókat, sőt akár rezidenseket találni a Columbia Egyetem frissen szerveződő Aneszteziológiai Tanszékére. Szívügye volt a babamentés – De miért kellett a babákat menteni?

Az ötvenes évek elején az Egyesült Államokban nagyon magas volt a csecsemőhalandóság. Apgar doktornő szerint indokolatlanul magas. Mivel aneszteziológusként sok szülésnél működött közre, figyelte, hogy vajon milyen okok vezethetnek tragédiákhoz. Jegyzetelt, gondolkodott, vizsgált. És leegyszerűsítve arra jutott, hogy a szülést vezető kollégák nem figyelnek oda eléggé az újszülöttekre, illetve bizonytalanok annak megítélésében, egészséges-e a baba, vagy van-e valami baj, amely azonnal beavatkozást igényel.

Apgart elborzasztotta, hogy a szülészek a szeme láttára olyan újszülötteket „dobtak félre” életképtelennek minősítve és gyakorlatilag halálra ítélve őket, akiket szerinte meg lehetett volna menteni. Sokszor kiakadt, de nem tehetett semmit, ő „csak” az altatóorvos volt.

Úgyhogy a 44 éves Apgar doktornő kitalált egy nagyon egyszerű és praktikus módszert, amellyel kollégái pikk-pakk értékelhették az újszülöttek általános állapotát.

Hogy miért volt ez olyan fontos újítás?

Mert a gyors állapotértékelésnek köszönhetően a szülés után rögtön el lehetett dönteni, szükség van-e speciális gondoskodásra vagy sem.

A teszt, amit azóta is használnak, egy pontozós rendszer. Öt eleme van: a szívműködés, a bőrszín, a légzés, az izomtónus és a reflexek. Mindegyik két pontot ér, ha megfelelő. Egyet, ha kevésbé, nullát, ha problémás. A maximálisan elérhető pontszám a tíz, de hét fölött nincs ok ijedségre. Alacsonyabb Apgar-értéknél viszont azonnal további vizsgálatokra van szükség, légzéstámogatásra, inkubátorra.

A módszer nagy előnye, hogy miután elterjedt (igen gyorsan, és nem véletlenül), az orvosok többé nem pusztán ránézésre döntöttek a babák sorsáról, illetve a teendőkről. 

Legolvasottabb cikkeink