• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Óriási lehetőséget puskáz el az Orbán-kormány?

Lapszemle Forrás: 168 Óra Online

Az egészségügy irányítási reformját szolgáló 400 millió euróhoz még alig nyúltak.

Késve használja az EU-forrásokat az egészségügy. Magyarország minden új EU-tagállamnál nagyobb EU-forrásokat kapott az egészségügy fejlesztésére, de a pénzeket eddig csak részben és nagy késéssel használják fel. Ezt állapítja meg elemzésében a Germany Trade and Invest, a német Kereskedelmi Minisztérium háttérintézménye. Így például az egészségügy irányítási reformját szolgáló 400 millió euróhoz még alig nyúltak – írja a 168 Óra – online.

A 2007–2013-as időszakban kereken 1.5 milliárd euró, mintegy 452 milliárd forint uniós pénz áll rendelkezésre a magyar egészségügy fejlesztésére, s ehhez járulnak még az önerőből származó jelentős összegek. A múlt év végén elvégzett uniós vizsgálat azonban azt állapította meg, hogy a magyar vonatkozásban igen nagyvonalú külső támogatással nincs arányban az eredmény: az egészségügy igazgatásának reformja, illetve az intézmények fejlesztése. „Az Orbán-kormány egészségügyi politikusai mindenekelőtt azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy államosították a kórházakat és felállították a terület központi irányítására hivatott szervet, a GYEMSZI-t" – áll a jelentésben.

Mint a jelentés emlékeztet, a nemzeti fejlesztési tervben az egészségügynél a kórházakra helyeztek a hangsúlyt, azok számára irányozták elő a források 59 százalékát, míg a járóbeteg-ellátásra 15, az alap-ellátásra 9, a krónikus betegek intézményeire 8 százalék jutott. A fennmaradó 42 milliárd forintot képzésre és adatátviteli beruházásokra kívánták fordítani. A segélyterv-időszak utolsó előtti évében sok kórházi és klinikai beruházás befejezése még várat magára. A nyolc kiemelt központ közül, amelyek a legmagasabb színvonalú ellátást tudják nyújtani, eddig csak a debreceni készült el. A kecskeméti átadását őszre várják, a szegedi klinikák, benne egy transzplantációs centrum átadását 2013 végére irányozták elő. Hasonlóan késik a rákgyógyászati program megvalósítása, amelynél az eredetileg tervezett nyolc helyett csak öt új onkológiai központ létesül.

A fenti és további kórházi beruházásokat hátráltatja, hogy – a kórházak államosítását követően – azok korábbi, önkormányzati tulajdonosai nem kívántak kötelezettségeket vállalni az önrészre. Huszonhét közepes nagyságú város kórházainak korszerűsítésére összesen több, mint 80 milliárd forintos EU-források állnak rendelkezésre, de az eddigi pályázatokkal e pénzeknek csak alig több, mint a tizedét kötötték le. A magyar kormány megkísérli gyorsítani és hatékonyabbá tenni a támogatások felhasználását a költségvetési szakasz lezártának közeledtével. Képzési, híradástechnikai és szervezeti projektek kerültek előtérbe – áll az elemzésben, amely a potenciális német beruházók, beszállítók tájékoztatását szolgálja.

Legolvasottabb cikkeink