Őskutatás címén akarják megszerezni a DNS-ünket

A lépten-nyomon szembejövő genetikai kutatásos hirdetések szórakoztató őskeresésre buzdítanak, de valójában jóval többről van szó egyéni hóbortnál. A genetikai forradalom révén most zajlik azoknak a globális adatbázisoknak a kialakítása, amelyek azon kívül, hogy forradalmasítják az egészségügyet és a bűnüldözést, hatalmas piaci értékkel rendelkeznek, mellesleg a politikai kontroll 21. századi eszközei is lehetnek. Kinek kell a DNS-ünk? - teszi fel a kérdést az Index cikke.

A családi múlt, a genealógia iránti megnövekedett érdeklődés és a genetikai adatelemzés fejlődése új helyzetet hozott. Az elemzés egyre olcsóbb, már 50-70 dollárért megkaphatjuk a nyálmintánkból kielemzett DNS-ünket, és ez az összeg előre láthatóan tovább fog csökkenni. Különféle komoly és nem annyira komoly ígéretekkel bombázzák az egyszeri felhasználót: jó pár cég kínál például „etnikai eredetvizsgálatot”, azt ígérve, hogy a genetikai jellegzetességeink alapján meghatározzák távoli felmenőink származási helyét. Bár az ilyen szolgáltatások időnként az áltudomány határát súrolják, népszerűségük egyre nagyobb. Egyre többen kérnek egészségügyi célú genetikai elemzést is; néhány dollár igazán nem sok azért, hogy – mint a hirdetések ígérik – megtudják a betegségekre való hajlamukat, várható élettartamukat, esetleg genetikai megalapozottságú életmódtanácsokat kapjanak.

A genetikai adataink azonban nem csak nekünk érdekesek. Az amerikai kriminalisztikában az elmúlt hónapokban jött el az áttörés azzal, hogy az FBI is elkezdte használni a nyilvános adatbázisokat. A kaliforniai sorozatgyilkos esetében egy 1978-ban elkövetett bűncselekmény helyszínén vett mintából sikerült azonosítaniuk az elkövető DNS-ét, a rendőrségi adatbázisokban azonban nem találtak semmit. Az ügy hosszú ideje nyomasztotta az egyik nyomozót, aki gondolt egyet, és feltöltötte a DNS-adatokat az egyik népszerű genealógiai oldal, a GEDMatch adatbázisába. Sikerrel: ha az ő adatai nem is, egy rokonáé fent voltak az oldalon, (...) Azóta az FBI-nak legalább 15 esetben sikerült genealógiai adatbázisok alapján újranyitni régi aktákat. Így derült ki az is, hogy ki erőszakolt és ölt meg egy 12 éves kislányt 1986-ban egy parkban. Az elkövető spermájából kinyert DNS-t ugyanebből a nyilvános adatbázisból tudták azonosítani. 

Bár a legtöbb embernek megfelelő informáltság esetén az FBI adatbázis-használatával valószínűleg nem lenne olyan sok baja, ez csak a jéghegy csúcsa. A felszín alatt ott van a „genetikai privacy” teljesen alulszabályozott területe. Bár ezzel a politika és a legtöbb ember egyelőre nem nagyon törődik, már most látszik, hogy a genetikai szintű biológiai adataink már a közeljövőben a legfontosabb, és sokaknak nagyon sokat érő személyes információvá válnak.

A nagy genealógiai adatbázisok az FBI-on kívül egy sor gyógyszerfejlesztővel, biztosítóval, életmód-tanácsadóval és az egészségbiznisz más szereplőivel működnek együtt. További részletek a teljes cikkben