Palkovics László: Prioritások kellenek

Nem fogadható el a kormány számára az MTA által tett két javaslat, a miniszter továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a jövőben egy helyen tervezzék a kutatásra szánt összegeket - derült ki Palkovics László a Magyar Hírlapnak adott interjúból.

–  Meg lehet tartani a tudományos kutatásra vonatkozó autonómiát úgy, hogy a finanszírozásról politikai döntés születik?

–  Politikai döntés kutatás-finanszírozásról nem születhet, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) autonómiájára alkotmányos garancia van. Az Alaptörvény kimondja: a tudomány művelőinek teljesítményét a tudomány művelői ítélhetik meg, az MTA köztestülete a szabályait maga határozza meg, és önállóan gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott forrásokkal, valamint a tulajdonával.

–  Ha valóban nem akar az ITM beleszólni a kutatási tevékenységbe, akkor mi értelme a rendszer átalakításának?

–  Legitim igény, hogy hasznos, a társadalom érdekét szolgáló célokra fordítsuk az adófizetők pénzét. Ezért nem tudom elfogadni az érvet, hogy „majd mi eldöntjük, hogy mit akarunk kutatni, mivel ez az autonómiánk része”. Ez a világon sehol, így az Egyesült Államokban vagy az EU többi országában sincs így.

–  Az MTA most előállt a saját javaslataival. Ezeket hajlandó megfontolni a kormány?

–  Az általuk javasolt két megoldás nem elfogadható. Az egyik ugyanis arról szól, hogy halasszuk el egy évvel a módosítást, ugyanakkor ez idő alatt semmi nem változna. A másik javaslat volt, hogy az intézethálózat fenntartására jutó húszmilliárd forint maradjon az MTA-nál, de ez meg azt az elvet sértené meg, miszerint a kutatásra szánt összegeket egy helyen akarjuk tervezni a jövőben.

–  Ezek szerint minden marad a kormány elképzelései szerint?

–  Ha a parlament elfogadja a költségvetési törvényt, elkezdjük kialakítani a kutatás- finanszírozási rendszert, amivel kapcsolatban tovább akarunk tárgyalni az MTA-val. Csak hogy egyértelmű legyen: ez a rendszer nem határozza meg azt, hogy melyik kutató mit kutasson. Azon persze az Akadémiának el kell gondolkodnia, hogy a kutatóintézethálózatát a jelenlegi formában akarja-e tovább működtetni. Én mint miniszter ebbe nem szólnék bele, mint köztestületi tag azonban elmondom a véleményem, még ha nem is egyezik az Akadémia elnökségének egy része álláspontjával. Úgy látom, a hálózatot nem jól működtetjük, ezért meg kellene nézni, hogy máshol milyen megoldások vannak.

–  Azt hogyan értékeli, hogy az MTA-ügy miatt Freund Tamás agykutató kilépett a konzervatív tudósokat tömörítő Professzorok Batthyány Köréből?

–  Minden tiszteletem Freund Tamásé, de tisztázzuk: ő azért lépett ki, mert Náray-Szabó Gábor, aki szintén tudóstestület tagja, a kormánnyal egyetértően foglalt állást. Ha véleménykülönbözőség van, mindenkinek az egyéni döntésére van bízva, hogy mit lép.

–  Rátérve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalra (NKFI), a 24.hu írta meg, hogy hiába döntöttek támogatandó projektek listájáról, nem hirdethetnek eredményt, amíg ön nem engedélyezi. Miért nem járul hozzá?

–  Az indok egyszerű, Pálinkás József július 1-jétől nem a hivatal vezetője, és a következő elnök érkezéséig úgy gondoltuk, várunk ezzel. Amennyiben lezajlott a megfelelő értékelési folyamat, változatlan formában fogjuk kihirdetni az eredményeket.

–  Ki veszi át a hivatal vezetését?

–  Az új vezetőt majd miniszterelnök úr nevezi ki, mégpedig hamarosan. A cél, hogy az NKFI, vagy ahogy nevezni fogjuk, a Nemzeti Innovációs Hivatal alapvetően az innová­cióval és kevésbé a kutatással foglalkozó hivatalként működjön. Ehhez olyan vezetőre van szükség, aki maga is érti azt, hogy mit jelent a vállalati innováció vagy a start up vállalkozás, továbbá ismeri a vállalatok és az egyetemek kapcsolatát, amellett, hogy kutatói tevékenységet is folytatott. A vezetőváltás oka tehát kifejezetten egyszerű: új feladathoz új emberre van szükség.