• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

    • 8 milliárdos fejlesztés a Szent Imre-kórházban

      8 milliárdos fejlesztés a Szent Imre-kórházban

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

Rosszul van? Várjon 4 órát, és sorra kerül!

Lapszemle 2018.02.13 08:19 Forrás: index.hu
Rosszul van? Várjon 4 órát, és sorra kerül!

Finomabb becslések szerint a sürgősségi ügyeleteken jelentkező betegek 40 %-a nem sürgősségi eset, de kötelesek megvizsgálni.

A sürgősségi betegellátó osztályokról, azaz az SBO-król szóló cikkek visszatérő eleme ugyanakkor mindig az: miért kell órákat várni, amikor látszólag nem történik semmi? – olvasható az index.hu portálján.

Budapest legnagyobb sürgősségi osztályán a Honvédkórházban egy nap akár 170 beteget is ellátnak. Egy sürgősségi ügyelet azonban nem csak a kevés orvos és a sok beteg miatt túlterhelt. Ennek rendszerszintű okai vannak, amiért egyáltalán nem az ügyeleten dolgozók a felelősek. Ezekről az okokról is beszélt Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke és Rácz Jenő volt egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség szaktanácsadója.

Finomabb becslések szerint a sürgősségi ügyeleteken jelentkező betegek 40 százalékának, durvább becslések szerint akár 60-80 százalékának nem ott kéne megjelennie a rendszerben. Sem szakmai, sem jogi értelemben nem ott kellene ellátni őket.
A betegek egy része például csak hétvégén ér rá orvoshoz menni. Ott derül ki, hogy panaszai már hetek óta fennállnak. Nem sürgősségi eset, de az SBO-n mégis kötelesek megvizsgálni.

Másokat a háziorvos küld, mert ő is kényszerhelyzetben van. Azt látja, hogy páciense csak hónapokkal későbbre kapna időpontot laborvizsgálatra vagy ultrahangra, egy SBO-n viszont „csak" 6-12 órát kell várni, amíg meglesz a diagnózis. A háziorvosok feladata közben épp az lenne, hogy helyben lássák el a betegeket, és minél több terhet vegyenek le a kórházak és szakrendelők válláról. Sok körzetben eleve nincs könnyen elérhető háziorvos, főleg nem házi gyermekorvos, így ezek a betegek is nyílegyenesen az ügyeletre indulnak.

Egyre több olyan mentőkocsi van, amin nincs orvos, csak diplomás mentőápoló. Ha bármi kétség merül fel egy beteg állapotával kapcsolatban, ők is azonnal a sürgősségi osztály felé veszik az irányt. Tovább terheli a rendszert, hogy hétvégén vagy ünnepnapokon ide szállítanak minden alkohol- és drogproblémával küzdő beteget.

A sürgősségi osztályok vészes túlterheltségében komoly szerepet játszik a lakosság tájékozatlansága és az alapvető egészségügyi ismeretek hiánya is. Sokan olyan problémával jelennek meg, ami akár otthon is kezelhető lenne, vagy bőven ráérne vele másnap elmenni egy szakrendelésre. Azt persze nehéz elvárni bárkitől, hogy laikusként saját maga értékelje sérülése vagy betegsége kockázatát. Éger István szerint ezen sokat segítene a felvilágosítás. A Magyar Orvosi Kamara nem véletlenül küzd évek óta a tanrendszerű egészségtan-oktatás bevezetéséért, egyelőre sajnos eredménytelenül. A teljes cikk a portálon olvasható.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink