Rövid ideig vannak táppénzen a beteg dolgozók

A foglalkoztatás bővülésével ugyan a táppénzes esetek száma is nőtt az elmúlt években, az a tendencia azonban, hogy a többség a lehető legrövidebb ideig marad betegállományban, továbbra is töretlen. Ahogy az is, hogy mind többen vettek igénybe gyermekápolási táppénzt – olvasta ki a KSH legfrissebb adataiból a magyaridők.hu.

Az ezredfordulót követően ­2003-ig a táppénzen lévők napi átlagos száma és a táppénzes napok száma is folyamatosan emelkedett, és egyre hosszabb időre mentek táppénzre a munkavállalók. A trend azután tört meg, hogy egyrészt szigorították a táppénzszabályokat, másrészt a válság ideje alatt a foglalkoztatottság csökkenésével a jogosultak köre is szűkült, az állásvesztéstől való félelem, a keresetkiesés, illetve a helyettesítés megoldatlansága miatt pedig szintén kevesebben mentek betegállományba.

Az igazi fordulat 2014-ben következett be, amikor a táppénzes napok száma és a táppénzt igénybe vevők napi átlagos száma is emelkedni kezdett. 2016-ban a munkavállalók össze­sen 1,16 millió alkalommal jelentettek beteget, a táppénzes napok száma pedig elérte a 25,3 milliót. A táppénzen lévők napi átlagos száma 59 ezerről 69 ezer főre emelkedett.

A táppénzes esetek átlagos hossza ugyanakkor – a sok éve tartó trendnek megfelelően – 2015-ig tovább rövidült, és 2016-ban is csak egy nappal, 22 napra hosszabbodott az előző évhez képest. Összességében a kevesebb mint egy hétig tartó táppénzes esetek aránya nőtt folyamatosan 2009-et követően. Akkor még az esetek harmada, 2014-ben már mintegy a fele, 2016-ban pedig már több mint a fele tartozott ebbe a kategóriába. 2014–2016 között táppénzesek közel ötöde 7 és 13 nap közötti időtartamra maradt otthon, az ennél is tovább húzódó esetek aránya tovább csökkent.

A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is két betegségcsoport emelkedett ki a táppénzes esetek gyakoriságát tekintve. Az esetek negyede valamilyen csont-izomrendszeri vagy kötőszövetet érintő betegségből adódott, ezen belül az esetek több mint felében hátfájdalomból vagy porckorong-rendellenességből. A táppénzesek 19-20 százaléka pedig valamilyen légzőszervi megbetegedés – hörghurut, felső légúti fertőzés stb. – miatt kényszerült betegállományba.