• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

      Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

  • EBP
    • Mitől lesz szuper a szuperkórház?

      Mitől lesz szuper a szuperkórház?

    • Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

      Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

    • EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

      EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

  • EESZT
    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

    • EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

      EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

Selyem középút: kínai orvos vagy akupunktőr?

Lapszemle 2018.01.12 07:03 Forrás: HVG
Selyem középút: kínai orvos vagy akupunktőr?

Nagy lépések helyett kis bakugrások jellemzik a kínai–magyar egészségügyi kapcsolatok alakulását.

Ha nincs szakmai tapasztalata, két évre, ha van, akkor öt évre kaphatja meg a magyarországi működési engedélyt az, aki hagyományos kínai gyógyászattal óhajt foglalkozni – ezt a meghökkentő feltételt köti ki egy január elsejétől hatályos kormányrendelet - írta a HVG.

Míg az európai gyógyászatban bevett gyakorlat, hogy a kezdők csak megfelelő szakmai felügyelet mellett dolgozhatnak, a keleti mozgás- és masszázsterápia, az akupunktúra vagy az akupresszúra gyakorlói, úgy látszik, magyar terepen nagyobb bizalmat élveznek. „Azt hittük, a kormányrendelet figyelembe veszi a szakma javaslatait, és fontos változásokat hoz a 2015 végén megjelent miniszteri rendelethez képest. De nem így történt, a két rendelet szinte betűről betűre azonos, kivéve az önálló működéshez meg(nem)kívánt gyakorlatot" – kommentálta csalódottan Hegyi Gabriella, a Pécsi Tudományegyetemen működő Hagyományos Kínai Orvoslás Konfuciusz Intézetének szakmai vezetője, a Magyar Akupunktúraorvosok Társaságának elnöke.

Január elsejétől az Állami Egészségügyi Ellátó Központ intézi (ahogy eddig is) azok ügyét, akik szeretnének gyógyítani. A lényeg tehát nem változott: a tevékenység engedélyezéséhez elegendő a hagyományos kínai orvoslás kitanulásáról szóló hiteles távol-keleti dokumentum, valamint a magyarországi lakó vagy tartózkodási hely. A kérelem elbírálásába hatóságként bevont Egészségügyi Tudományos Tanácsnak csupán annyi a feladata, hogy a kínai követség listájával összevesse, hogy a kérelmező által benyújtott oklevelet olyan tanintézet állította-e ki, amely szerepel az akkreditáltak között.

Az sem szempont, hogy a jelölt beszél-e magyarul. A rendelet csupán azt írja elő, hogy a „szakmai nyelvismeretéről" kell a kérelemhez adatot közölni. A személyi okmányokon kívül a szakma gyakorlásához szükséges egészségügyi alkalmasságot kell igazolni. Míg a hazai akupunktúrás orvosok nem praktizálhatnak szakmai kamarai tagság nélkül, a Kínából érkezőktől ezt nem várják el.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink