• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Szűrővizsgálatok: hiedelmek, ígéretek és tények

Lapszemle Forrás: magyarnarancs.hu
Szűrővizsgálatok: hiedelmek, ígéretek és tények

Magyarországon a szűrés mind gyakrabban használt, divatossá vált fogalom.

A lakossági szűrésekhez sok pénz kell, amit ha körültekintően fektetünk be, ha nem is azonnal, de megnyert emberéletekben és az egészségügy terheinek mérséklődésében térül meg. A megelőzés és a betegségek korai felismerésének jelentőségével a régi Kínában is tisztában voltak. Az orvos valaha csak addig kapott fizetést, ameddig a páciensei egészségesek maradtak.

Korunk népbetegségeinek jelentős része, így több daganat a kifejlődésének kezdeti szakaszában nem jár a beteg részéről is érzékelhető tünetekkel. Az egészségügy feladata olyan eljárásokat alkalmazni, amelyek képesek időben felfedezni a kezdődő bajt. A korai felismerés, a hatékony terápia visszafordíthatatlan folyamatok kialakulását előzheti meg. Kérdés, hogy ez a sokszor bizonyított igazság érvényre jut-e a hazai gyakorlatban – teszi fel a kérdést a volt egészségügyi miniszter, Kökény Mihály a magyarnarancs.hu portálján.

Magyarországon a szűrés mind gyakrabban használt, divatossá vált fogalom. Van, amikor a betegségmegelőzéssel azonosítják, holott a szűrés csupán ennek egyik eszköze az egészséges életmód mellett. Az nem baj, hogy szűréseket mind meggyőzőbben ajánlják az embereknek. Nem szerencsés azonban, hogy az „egészséget árusító" vállalkozások, orvosi lobbik olyan szűrésre alkalmasnak vélt teszteket is reklámoznak, amelyek egy-egy súlyos betegség előjeleit nem tudják megbízhatóan kimutatni.

A szűrés tünet-és panaszmentes személyek időnkénti vizsgálatát jelenti, amit abból a célból végeznek, hogy a még rejtett betegség fennállásának valószínűségét kizárják, vagy éppen megerősítsék annak valószínűségét. Tulajdonképpen első vizsgálat, amely pozitív vagy bizonytalan eredmény esetén mindenképpen következő vizsgálatokat igényel. Nem tévesztendő össze a hagyományos orvosi – diagnosztikai – vizsgálattal, amikor a beteg valamilyen panasszal, tünettel fordul az orvoshoz.

Miután a lakosság nagy csoportjaira kiterjedő szűrővizsgálatoknak negatív hatása is lehet (túldiagnosztizálás, túlkezelés, hamisan negatív leletek, pszichés károkozás stb.), a WHO a tudományos bizonyítékok alapján számos feltételt állított fel, hogy mikor érdemes és szükséges lakossági szűrővizsgálatokat bevezetni.

Hatályos egészségügyi törvényünk világosan fogalmaz: akkor szabad tömeges szűrővizsgálatokat végezni, ha az alábbi három feltétel együttesen fennáll. Ezek:
• a szűrt betegség gyakori, illetőleg súlyos egészségkárosító hatású és szűrővizsgálattal panaszmentes szakaszban kimutatható,
• a szűrővizsgálat várhatóan eredményes és egyszerűen kivitelezhető,
• a szűrést követő hatékony terápia alkalmazásának feltételei adottak.

A szakirodalom ehhez hozzáteszi, hogy a szűrési módszer legyen biztonságos (ne legyenek számottevő mellékhatásai), valamint legyen annyira olcsó, amennyire csak lehet. Hatására a szűrendő betegségtől függően az előfordulási gyakoriságnak és a halálozásnak mérhetően csökkennie kell. A korai felismerés és a tünetek megjelenése előtti beavatkozás esetén az életkilátások alakuljanak jóval kedvezőbben, mint a későbbi kezdett gyógykezelésnél.

Mindezek alapján hazánkban szervezett lakosságszűrés keretében végeznek:
• emlőszűrést a 45–65 év közötti nők kétévenkénti mammográfiás vizsgálatával;
• méknyakszűrést a 25–65 év közötti nők háromévenkénti citológiai vizsgálatával és
• vastagbélszűrést az 50–70 év közötti férfiak és nők esetében a székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatása útján, ennek pozitivitása esetén vastagbéltükrözéssel.

A 28 EU-tagállam közül 24 vezetett be emlőszűrést, 21 méhnyakszűrést és 19 vastagbélszűrést országos vagy regionális szervezésben.

Legolvasottabb cikkeink