• Ónodi-Szűcs
    • Az államtitkár egy követelést tud teljesíteni

      Az államtitkár egy követelést tud teljesíteni

    • Megújul a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház

      Megújul a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház

    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

  • EBP
    • EBP: az Uzsoki Kórház is fejleszthet

      EBP: az Uzsoki Kórház is fejleszthet

    • Tényleg lesz új egészségügyi struktúra a fővárosban?

      Tényleg lesz új egészségügyi struktúra a fővárosban?

    • Kardiológiai rehabkórházzá alakítják a Szent Ferencet

      Kardiológiai rehabkórházzá alakítják a Szent Ferencet

  • EESZT
    • EESZT: Féltérden volt, de működik

      EESZT: Féltérden volt, de működik

    • Nagykorúsítani kellene a betegeket

      Nagykorúsítani kellene a betegeket

    • Hogy hogy áll az EESZT? Bizony leáll(t)

      Hogy hogy áll az EESZT? Bizony leáll(t)

Több tízmilliárdot költünk csodaszerekre

Lapszemle 2017.10.16 07:00 Forrás: magyaridők.hu
Több tízmilliárdot költünk csodaszerekre

Mindig lesznek olyan gyártók, akik tiltott szerekkel próbálják megnövelni a termékeik hatékonyságát.

Évről évre nő a kereslet az étrend-kiegészítők iránt az országban, csak a legálisan működő kereskedők és a gyógyszertárak adatai alapján az éves forgalom eléri a negyvenmilliárd forintot. Ennyit költenek a fogyasztók a különböző vitaminokra és ásványi anyagokat tartalmazó szerekre. Ebben persze még nincsenek benne az interneten kapható, sokszor bizonytalan eredetű és hatású áruk. Becslések szerint a világhálón árult készítmények forgalma elérheti, de akár meg is haladhatja a legális értékesítés összegét. Bérci István, a Magyarországi Étrendkiegészítő-gyártók és -forgalmazók Egyesületének (Mékisz) elnöke  a Magyar Időknek elmondta: a gyógyszertárak adatai szerint évente tíz százalékkal nő a piac, ami jellemzően nem az árak emelkedésének, hanem a fogyasztás tényleges bővülésének tudható be.

A legtöbben multivitaminokat, C-vitamin-készítményeket, magnézium- és kalciumtartalmú szereket, illetve ízületi porcregeneráló termékeket vásárolnak. Bár az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az átlagvásárló negyven-ötven év közötti, középosztálybeli nő, aki a szüleinek, a gyerekeinek és a férjének is vásárol étrend-kiegészítőket, a vásárlók köre folyamatosan bővül.

Azt Bérci István is leszögezte, hogy az internetes kereskedők között is vannak tisztességesek, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a túl ígéretesnek tűnő készítmények forgalmazói vannak többségben a világhálón. Bérci István úgy látja, a legtöbben különböző „csodaszereket", mell- , pénisz- és potencianövelő termékeket rendelnek a világhálóról, az abszolút favoritnak pedig még mindig a fogyasztószer számít.

Az elmúlt években a hétköznapi emberek között is egyre népszerűbbé váltak az élsportolóknak szánt táplálékkiegészítők is. Ez a piac éveken át gyakorlatilag szabályozás nélkül működött. Így fordulhatott elő, hogy a sportolók szervezetéből önhibájukon kívül tiltott szereket mutattak ki doppingvizsgálatok. Mára ezen szerek egy része az élelmiszer kategóriájába került, míg mások az étrend-kiegészítőkre vonatkozó szabályozás alá kerültek. Ezzel az ellenőrzés is szigorodott.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink