• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Többet költünk az egészségügyre

Lapszemle Forrás: vg.hu
Többet költünk az egészségügyre

Az e-egészségügyi rendszerrel is csökkenhet a feleslegesen elvégzett vizsgálatok száma.

Az egy főre eső GDP-arányos egészségügyi kiadás Magyarországon a 2015-ös 4,8 százalékról 5,2 százalékra nőtt – írja az Európai Bizottság országjelentése, az uniós átlag 7,8 százalék. Az országjelentés szerint Magyarországon a GDP 7,2 százalékát fordítják egészségügyre, itt az uniós átlag 9,9 százalék. A hazai kórházi ágyak száma továbbra is jóval uniós átlag fölötti: míg belföldön 699 ágy jut százezer lakosra, az EU-ban 515 darab. Az országjelentés kiemeli, hogy a kormány a magyar kórházi ellátórendszer észszerűsítése érdekében 2017-ben meghirdette az Egészséges Budapest programot, és az e-egészségügyi rendszerrel is csökkenhet a feleslegesen elvégzett vizsgálatok száma – írja a vg.hu portálja.

A hazai egészségügyi ellátás továbbra is kórházközpontú. A fekvőbetegek több mint tizede szorult kórházi ellátásra. A 2014-es arány 12, az öt évvel azelőtti 9 százalék volt – ez már az európai lakossági egészségfelmérésben (ELEF) áll. Az OECD-országok közül Magyarországon a legmagasabb a kórházban eltöltött napok és az orvos-beteg találkozások száma is. Háziorvossal vagy szakorvossal a lakosság 85 százaléka találkozott a felmérés előtti egy évben. Egy magyar beteg átlagosan 12-szer találkozik egy évben orvossal, míg Németországban, ahol öt-nyolc évvel magasabb az átlagéletkor, csak ötször.

Az orvoshoz járás gyakorlatában a jövedelemszint kevésbé meghatározó az iskolázottságnál. Míg az alapellátás igénybevétele csökken az iskolázottság és az egy főre jutó jövedelem növekedésével, a szakellátás esetében csak az iskolázottság magasabb szintje emeli a szakorvosi látogatások gyakoriságát – írja az ELEF-jelentés.

A szakellátásban kitűnnek a területi egyenlőtlenségek. A leggyakrabban a Közép-Magyarországon élők konzultálnak szakorvossal (66 százalék), a legritkábban az észak-magyarországiak. Európában a százezer lakosra jutó orvosszám tekintetében Magyarország a középmezőny alsó harmadában foglal helyet. Európában orvosellátottság szempontjából Romániában és Lengyelországban a legrosszabb a helyzet, de a lista utolsó harmadában szerepel az Egyesült Királyság is, holott az ország évek óta a kelet-európai országokból elvándorló orvosok elsődleges célországa. Míg Magyarországon 309 orvos jut százezer lakosra, addig az Egyesült Királyságban 278, Lengyelországban 232, Romániában pedig 276.

Legolvasottabb cikkeink