• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Vannak gyógyszerek, amikhez magyar betegek nem jut hozzá

Lapszemle 2019.03.20 Forrás: portfolio.hu
Vannak gyógyszerek, amikhez magyar betegek nem jut hozzá

Szlovákiában 1,5-szor több gyógyszer-befogadás történt, mint nálunk, Romániában és Bulgáriában pedig majdnem kétszer annyi.

Jelenleg még a tíz évvel ezelőtti gyógyszerkiadások szintjéhez képest is hiányzik 20 milliárd forintnyi összeg a gyógyszerkasszából, ha pedig el akarunk jutni a visegrádi országok átlagára, akkor ezen felül további 15-20 milliárd forintos pluszpénzt kellene betenni a rendszerbe - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója, aki a finanszírozás hiányosságának következményeit is érzékeltette. A betegek ebből azt érzékelik, hogy az új típusú gyógyszerek később jutnak el Magyarországra, ha egyáltalán eljutnak hozzánk. Az egyesület konkrét javaslatokkal is él, Holchacker Péter vallja: még időben vagyunk, a plusz összeg akár már a 2020-as költségvetésben megjelenhetne, ezáltal a jelenlegi kritikus magyarországi helyzet rövid távon javulna.

Kezdjük a nulladik ponttal. Mennyit költ az állam gyógyszerekre? Milyen mutatószámokat érdemes ilyenkor használni?

Holchacker Péter: Ha meg akarjuk ítélni a magyar állam gyógyszerekre fordított kiadásait, akkor nem szabad csak önmagában a gyógyszerkassza kiadási sorát nézni, mert az nem ad teljes képet. Egyrészt nem foglal magában minden tételt, vannak ugyanis olyan kiadások, amelyek más sorról, például a gyógyító-megelőző kasszából kerülnek kifizetésre. Másrészt a teljes képhez emellett hozzátartoznak a gyógyszeripar által különadók formájában teljesített visszafizetések, mint például a forgalomarányos különadó, vagy a gyógyszerismertetők után fizetendő díj. Ez utóbbiak vonatkozásában azt is mondhatjuk, hogy gyakorlatilag a gyógyszerszektor volt az az első iparág Magyarországon, amelynek különadó-kötelezettséggel kellett szembenéznie, ami a mai napig, szinte fokozatosan bővülő mértékben fennáll. Az állam tehát ezek következtében valójában nem annyit költ, mint amit a gyógyszerkassza soron látunk, mivel közvetlenül a gyógyszeripar finanszírozza ezeknek a költéseknek egy jelentős részét.

Mindezek figyelembevételével hogyan alakult a gyógyszerkassza összege az elmúlt években?

Ha a fentiekkel korrigáljuk a gyógyszerköltési számokat, vagyis a "nettó" gyógyszerkiadásokat tekintjük és mellétesszük 2008-tól kezdődően az infláció mértékét, akkor az látszik, hogy a nettó gyógyszer-közfinanszírozás összege ma még mindig alacsonyabb, mint a 2008-as év reálértéke. Azaz ha semmi más nem történne, csak az inflációval követnénk az akkori kifizetések értékét, akkor is hiányzik körülbelül 20 milliárd forint a kasszából, miközben a társadalom aggasztóan rossz egészségügyi állapota miatti versenyképesség-csökkenés és az egyébként elérhető új terápiák önmagukban is kiegészítő forrásokért kiáltanak. Azaz hiába igaz, hogy az elmúlt években nominálisan folyamatosan növekedett a nettó közkiadás, a részleteket látva, messze nem annyira rózsás a kép.

Ez így elsőre nem tűnik gigantikus összegnek. De mit okoz a finanszírozás ezen alacsonyabb szintje a gyakorlatban, mit éreznek mindebből a betegek?

Nem tűnik nagy összegnek, de pont annyit jelent, hogy a magyar betegek lassabban juthatnak hozzá az új gyógyszerekhez. Persze nem csak a kassza mérete, hanem annak szerkezete sem optimális. Azt is meg merem kockáztatni, hogy ha csak szinten tartottuk volna ezt a gyógyszerköltési értéket, akkor sem feltétlenül ott tartanánk, ahol célszerű lenne annak érdekében, hogy a lehető legtöbb terápia biztosított legyen a betegeknek. Ezt a helyzetet csak súlyosbítja, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen megváltozott körülöttünk a világ a gyógyszeripar fejlesztéseinek, innovációinak köszönhetően, új típusú terápiák váltak elérhetővé. Az alacsonyabb összegű finanszírozás viszont ezek befogadását és alkalmazását nem tette teljes mértékben lehetővé, sőt. Ha csak a 2016-os évtől (a tavaly év végi befogadást megelőző utolsó befogadás ideje) vetjük össze az adatokat, akkor azt látjuk, hogy a környező országokban sokkal több befogadás történt. Szlovákiában 1,5-szor annyi, de még Lengyelországban is több befogadás történt, mint nálunk. Romániában és Bulgáriában pedig majdnem kétszer annyi.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink