• Pollen
    • Mit érdemes tudni az első allergiavizsgálat előtt?

      Mit érdemes tudni az első allergiavizsgálat előtt?

    • Kezdődik a pázsitfűfélék pollenszórása

      Kezdődik a pázsitfűfélék pollenszórása

    • Felnőttkorban is kialakulhat az allergia

      Felnőttkorban is kialakulhat az allergia

  • utazás
    • Európában is egyedülálló a debreceni utazásorvostan kurzus

      Európában is egyedülálló a debreceni utazásorvostan kurzus

    • Mit tehetünk az utazási betegség, a jetlag ellen?

    • Csupán a négy F-et kell betartanunk

  • napártalom
    • Az UV-sugárzásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

      Az UV-sugárzásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

    • Gyulladást okozhat a parfüm és arcszesz a napozóknak

      Gyulladást okozhat a parfüm és arcszesz a napozóknak

    • Tavasszal is figyelnünk kell az UV-sugárzásra

      Tavasszal is figyelnünk kell az UV-sugárzásra

Vészesen alacsony szinten a kórházi ápolók létszáma

Lapszemle 2018.05.10 Forrás: magyarnarancs.hu Szerző:
Vészesen alacsony szinten a kórházi ápolók létszáma

25-26 ezer ápoló hiányzik az állami egészségügyi rendszerből a legfejlettebb országok átlagához képest.

A terhek folyamatosan növekednek, a béremelés viszont alig érezhető, így az ápolóknak nem marad más lehetőségük, mint a magánszektor, a külföldi munkavállalás – vagy a pályaelhagyás. Az elvándorlás mértékéről igen nehéz pontos adatokat találni; egyre többen mennek nyugdíjba, egyre kevesebb a pályakezdő, a fővárosban és a nyugati megyékben pedig hosszú évek óta kritikus a helyzet; utóbbi helyről sokan átmennek Ausztriába dolgozni, akár naponta ingázva a munka- és a lakhelyük között – olvasható a magyarnarancs.hu portálján.

A hivatalos számok szerint 2013-ban ment el a legtöbb ápoló: a távozó 655 szakdolgozóból 518 volt ápoló, 2014-ben 680-ból 485, 2015-ben 707-ből 491, a 2016-os adat szerint pedig 631-ből 426. A legfrissebb adat 2017 első félévéből való, akkor 306 szakdolgozó ment el, ám az külön nincs feltüntetve, mennyi volt ebből az ápoló.

„Szinte mindennap megfordul a fejemben – meséli egy budapesti kórházban dolgozó forrásunk –, hogy mit keresek még itt." Mást az idősebb szülők ápolása vagy az életkora tart vissza az emigrálástól. „Már nem gondolkozom azon, hogy elmenjek külföldre, elmúltam 50, kopik a térdem, a csípőm. Régebben akartam menni, de én gondoztam a szüleimet, nem hagyhattam itt őket” – mondja egy másik fővárosi kórház ápolója. Náluk több mint 60 ágy van, amire 14 ápoló jut – két és fél éve ennek a duplája volt, több mint 30 nővér.

A feladat sem lett kevesebb az évek során. „Egyre több a beteg ember, ahogy öregszik a lakosság. Abból felesleges kiindulni, hogy ugyanannyi nővér van, mint öt éve, hiszen azóta megnövekedtek az igények is a gyógyításban. A férfiak 58, a nők 60 éves koruk után többnyire sűrűbben betegszenek meg, megnövekednek az orvos-beteg találkozások és a kórházi kezelések száma” – mondja Soós Adrianna, a Független Egész­ségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke. Így a munkaintenzitás is megnő: 8 óra alatt ma már több beteget kell ellátni, mint évekkel ezelőtt. Ráadásul az ápolók egyre többször végeznek más feladatokat. „A sürgősségi osztályokon mindennapos, hogy egy nővér orvosi kompetenciába tartozó be­avatkozást végez” – meséli az egyik budapesti ápoló. Egy másik fővárosi forrásunk is ezt tapasztalja: őt sokszor megkérik, hogy csinálja meg például a varratszedést. Soós Adrianna úgy véli, nem ez a baj, az ápolók kompetenciáját ki lehetne és kellene is terjeszteni, hanem az, hogy nincs lefektetve, kinek mi a feladata.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink