• Pollen
    • Mit érdemes tudni az első allergiavizsgálat előtt?

      Mit érdemes tudni az első allergiavizsgálat előtt?

    • Kezdődik a pázsitfűfélék pollenszórása

      Kezdődik a pázsitfűfélék pollenszórása

    • Felnőttkorban is kialakulhat az allergia

      Felnőttkorban is kialakulhat az allergia

  • utazás
    • Európában is egyedülálló a debreceni utazásorvostan kurzus

      Európában is egyedülálló a debreceni utazásorvostan kurzus

    • Mit tehetünk az utazási betegség, a jetlag ellen?

    • Csupán a négy F-et kell betartanunk

  • napártalom
    • Az UV-sugárzásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

      Az UV-sugárzásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

    • Gyulladást okozhat a parfüm és arcszesz a napozóknak

      Gyulladást okozhat a parfüm és arcszesz a napozóknak

    • Tavasszal is figyelnünk kell az UV-sugárzásra

      Tavasszal is figyelnünk kell az UV-sugárzásra

A MOK állásfoglalása a sürgősségi betegellátásról

MOK - Hírek Forrás: MOK Online Szerző:

Az orvoskamara álláspontja a kórházszövetség és a sürgősségi orvostani társaság állásfoglalása kapcsán.

A Magyar Kórházszövetség és a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesülete 2014 decemberében közös állásfoglalást tett közzé a sürgősségi ellátásról. A Magyar Orvosi Kamara részletesen tanulmányozva és megvitatva a dokumentumban foglaltakat a következő álláspontot alakította ki, és teszi közzé:

Prehospitalis sürgősség:
Mentés

Az Országos Mentőszolgálat az egységes magyar mentés tradicionális letéteményeseként méltán vívott ki magának nemzetközi tekintélyt a múltban. Tevékenysége a prehospitalis sürgősségi ellátás legfontosabb pilléreként biztonságot nyújtott valamennyi bajbajutottnak. Szakmai műhelye az oxyologia bölcsője, a sürgősségi orvostani tudásbázis kialakításának elsődleges helyszíne volt.

Az utóbbi évtized szerencsétlen, nem egyszer egymásnak ellentmondó intézkedései, a bennfoglaló környezet meggyengülése, a szükséges fejlesztések, eszközpótlások elmaradása, a kapacitások átgondolatlan redukciója megrendítette a szolgálatot, lehetetlen helyzetek sora elé állította az egymást egyre sűrűbben váltó vezetőket. Különösen elhibázottnak tartjuk a betegszállítás és ezzel annak eszközparkja kivonását az állami mentés szervezett keretei közül. Ezzel nemcsak legfőbb puffer-kapacitását veszítette el az OMSZ, de az intézkedés úgy a mentés, mint a betegszállítás területén máig orvosolatlan szervezési és kapacitásbeli problémákat generált.

Mindhiába jeleztük annak idején, hogy az önálló mentés fajlagos költségei lényegesen magasabbak lesznek.

Fentiek miatt is és a – még az egészségügyön belül is - nem kellő anyagi megbecsültség miatt óriási a szakemberhiány, szinte kezelhetetlen a fluktuáció. Ennek elemzése külön megbeszélést és egyeztetést, sürgős, hathatós beavatkozást igényelne.

Hangsúlyozni kívánjuk, a kialakult helyzetről nem azok tehetnek, akik még a lehetetlen körülmények között is próbálnak helytállni!

Feladat: Mentőszolgálat megerősítése, hosszútávú szakmai koncepció elfogadása és támogatása, a gyermekmentés országos lefedettségének elérése, melyhez szükséges az infrastruktúra és a humán erőforrás maradéktalan és haladéktalan biztosítása.

Alapellátási - háziorvosi - ügyelet
Az orvosi ügyelet jelenlegi rendszere, szakmai tartalma, irányítása és finanszírozása egyértelműen sürgős feladatot jelent. Hangsúlyozzuk, hogy nem azonos a kórházi sürgősségi ellátással! Lehet a kórház mellett elhelyezni, ahol erre mód van, de feladata teljesen eltér a mentéstől és a kórházi sürgősségi ellátástól is, egységes, független háziorvosi ügyeleti rendet kell kidolgozni.

Fenntartása mindenképpen szükséges és indokolt nemcsak a lakosság egészségügyi edukációs szintje miatt, de azért is, mert a hospitális sürgősségi rendszer humánerőkapacitás elégtelensége miatt képtelen lenne a rázúduló - és egyébként kórházi ellátást egyáltalán nem igénylő - nagy számú eset ellátására, ami ráadásul elvonná a valóban magasabb szintű ellátást igénylő feladatoktól a figyelmet, a szükséges erőforrást.

Nem értünk egyet a kijáró háziorvosi ügyelet megszüntetésével, „luxusszolgáltatás"-ként kezelésével. A megszüntetés a jelen hazai helyzet mellett nemcsak politikai feszültséget okozna, de számos - valóban indokoltan rászoruló - beteg ellátatlanságához vezetne. A hatósági feladatok ellátása szintén nem oldható meg az ország legnagyobb részén a háziorvosok közreműködése nélkül, mely munkaidőn túl következményesen az alapellátó ügyeletek feladata.

Háziorvosi praxis folytatásához ügyeleti kötelezettség: Alapvetően elvárható, hogy a háziorvos folyamatos ellátási kötelezettségét a területét érintő ügyeleti rendszerben történő közreműködés útján teljesítse. Ugyanakkor az egyre idősebb háziorvosi kar számára - különösen a nyugdíjkor körül, illetve azon túl dolgozók esetében - komoly fizikai kihívást jelentő teherrel jár. Ráadásul a háziorvosok számára az ügyelet utáni - egyéb területeken kötelező - pihenőidő kivehetetlen, jórészt nem egyéb puszta illúziónál.

Megoldandó: Az alapellátó ügyeletek egységes - OMSZ általi - irányítása. Az ügyelet utáni kötelező pihenőidő biztosítása. Az orvosi ügyelet sürgősségi ügyeletként való társadalmi igénybe vétele.

Hospitális sürgősségi ellátás - SBO
A sürgősségi ellátás - SBO-k - kórházi rendszerének angolszász mintájú bevezetése nem kellően átgondoltan, a magyar viszonyokra kellő figyelmet nem fordítva történt. A megfelelő emberi erőforrás nem volt és ma sem biztosított, sőt egyre kevésbé. Még a nagy, vezetőnek nevezett kórházak is krónikus sürgősségi szakorvos hiánnyal küzdenek, míg a kisebb, ún. területi kórházak sürgősségi betegellátó helyei többnyire semmiféle humánerő kritériumnak nem tudnak megfelelni, ki kell mondani, az idő legnagyobb részében kifejezetten törvénysértő módon működnek.

Mi másnak nevezhető az, amikor szakorvosjelölt egyedül visz műszakot, amikor a műszakvezető jobb esetben más szakma szakorvosa egyedül, esetleg egy rezidenssel, sürgősségi szakorvos pedig a közelben sem található. Márpedig az ország számos helyén ez a mai gyakorlat. Így azután az SBO-k hasznaként felemlegetett gyorsabb ellátás, döntés a beteg érdekében helyett a korábbinál jóval hosszabb várakozás, késedelmes definitív ellátás várhat a betegekre.

Az altató és az intenzív osztályokon dolgozó szakorvosok bevonása a sürgősségi egységekbe bizonytalanná teszi a hospitális ellátást az ő saját területükön, egy ember egyidőben csak egy helyen képes beavatkozni. A betegút menedzsment kérdésében a legnagyobb probléma ott van, hogy a sürgősség fogalma nincs a lakosság számára tisztázva. Így az SBO-k terhelése feleslegesen nagy és indokolatlan.

Jogszabályban le van írva, hogy mi minősül sürgős szükségnek (52/2006 EüM rendelet melléklete). Ezt széles körűen tudatosítani kell!

Az osztályozás fontos, de csak akkor jó, ha hatékony és eredményes.

Feladat: A rendszer finanszírozási kérdései minden szakmát érintenek, ennek rendezése után, mellett, lehet „kiemeltséget" biztosítani. Szinte minden ellátás veszteséges, mert alulfinanszírozott. Nem kiemelt, hanem megfelelő finanszírozás szükséges.
Egyértelművé kell tenni az egészségügyi intézményeken belül a sürgősségi osztályok helyét és szerepét, ez jelenleg országosan heterogén, sokszor az intézményi és az osztályvezetők aktuális együttműködésétől, vagy annak hiányától függ.

Emberi erőforrás:
Nem emelhetők ki a rendszerből a sürgősségi orvosok! A jelentős bérrendezés és életpályamodell kidolgozása minden egészségügyi dolgozóra kell, hogy vonatkozzon!

Ma valóban kritikusan kevés sürgősségi szakorvos van, mert a sürgősségi osztályok megszervezése nem volt kellően előkészített, nem vették figyelembe a lehetőségeket.

Nem 50 szakorvos oldja meg a kérdést, hanem a szükséges létszám határozza meg, hogy folyamatosan hány szakorvosra van szükség.
A szakorvosképzésben minden szakma kizárólagos kompetenciája a saját területén a sürgősségi ellátás oktatása. A leírt javaslat nem egy-egy szakterület minőségének javítását célozza, hanem arra készül, hogy ennek alapján bármelyik kórházi orvos, a sürgősségi osztályra vezényelhető legyen. Ez szakmailag sem elfogadható!

Figyelembe veendő az is, hogy a jelenlegi szakorvosi létszám a saját szakmája ellátását sem tudja biztosítani, főleg ha mindenhol betartanák a munkaidőkorlát rendelkezéseit.

Megoldandó: Az „életpályamodell" általános bevezetése, mert a javasolt formában diszkriminatív, inkorrekt és lehetetlenné teszi a kórházi szakellátást is.

Az óradíj meghatározása szintén nem történhet kizárólagosság alapján. Az orvos társadalomnak van független köztestülete, törvényben biztosított díjtételajánlási joggal, a javaslat régen megszületett, az Egészségügyi Közlönyben is megjelent.

Betegtájékoztatás:

Már kora gyermekkorban el kell kezdeni az egészségtudatos életmódra, öngondoskodásra való nevelést. A felmenő rendszerű, Nemzeti Alaptantervbe ágyazott egészségtan oktatást évtizedek óta szorgalmazzuk, mindhiába! Márpedig ennek eredménye - igaz csak egy emberöltővel később, de jelentős egészségnyereségben, az ellátórendszer csökkenő igénybevételében, végső soron jelentős anyagi megtakarításban lesz lemérhető. Csak meg kellene végre kezdeni!

A felnőtt lakosságban tudatosítani kell, hogy mindenkinek van felelőssége saját magáért és az alap társadalombiztosítás jelen gazdasági helyzetben mire elég, mi jár minden magyar állampolgárnak.

Feladat: Hatékony egészségügyi reform csak úgy képzelhető el, ha a betegút szabályozott, világos, hogy kinek mi jár. Az ellátás pedig a költségvetés útján valós árán kerüljön finanszírozásra.

Összefoglalva:
Le kell szögezni, hogy jelentős befektetés és ráfordítás nélkül sem a megfelelő sürgősségi, sem az elektív ellátás nem valósítható meg!
Tévedés volt az angolszász sürgősségi ellátás másolása úgy, hogy már kezdetben sem volt elég szakember.

Elégtelen finanszírozás mellett, csak látszatmegoldásokat tákolhatunk, ami feltétlenül szakmai hibákhoz vezet. Ennek felelőssége nem hárítható az egészségügyi dolgozókra!

Javaslat:
Tűzoltás és egyes szakterületek ilyen módon történő kiemelt kezelése helyett a rendszer működésének higgadt áttekintése, és lépésről lépésre, határozott döntések után a financiális és szakember hiány megoldása a feladata. Ehhez a politika, a menedzsment, az adott szakterület és az orvostársadalom képviselőinek bevonása szükséges.


Budapest, 2015. február 8-án
A Magyar Orvosi Kamara elnöksége

Legolvasottabb cikkeink