• Pollen
    • Nagyon fogynak az allergiagyógyszerek

      Nagyon fogynak az allergiagyógyszerek

    • Allergia: a megelőző kezelések csökkentik a tüneteket

      Allergia: a megelőző kezelések csökkentik a tüneteket

    • Mit érdemes tudni az első allergiavizsgálat előtt?

      Mit érdemes tudni az első allergiavizsgálat előtt?

  • utazás
    • Kockázatos az utazás az oltások nélkül

      Kockázatos az utazás az oltások nélkül

    • Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

      Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

    • Európában is egyedülálló a debreceni utazásorvostan kurzus

      Európában is egyedülálló a debreceni utazásorvostan kurzus

  • napártalom
    • Az UV-sugárzásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

      Az UV-sugárzásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

    • Gyulladást okozhat a parfüm és arcszesz a napozóknak

      Gyulladást okozhat a parfüm és arcszesz a napozóknak

    • Tavasszal is figyelnünk kell az UV-sugárzásra

      Tavasszal is figyelnünk kell az UV-sugárzásra

Legtöbbször rossz tartásra, sok ülésre, túlterhelésre vezethető vissza, de jelezhet komolyabb bajt, betegséget is.

A hátfájás civilizált világunkban nagyon gyakori panasz. Legtöbbször rossz tartásra, sok ülésre, túlterhelésre vezethető vissza, de jelezhet komolyabb bajt, betegséget is. Persze, elég komoly baj az is, ha valakinek bármely egyszerű okból, de állandóan fáj a háta.

Statikus túlterhelés okozta hátfájás
Gerincünknek különböző szakaszában különböző ívei vannak, melyek a két lábon állás és járás következtében alakulnak ki. A nyaki gerinc íve homorú, a háti gerincé domború, az ágyékié megint homorú, majd a keresztcsont, mellyel a gerinc befejeződik, megint csak domború. Ez a négy hajlat a csigolyák közötti porckorongok, ill. ízületek mellett további rugalmasságot biztosít a gerincnek. Ez a négy görbület terheléskor, ugrás során, talajfogáskor felfogja az ütközés energiáját. Ha a hát túl domború, vagy egyenes, vagy ú.n. „hanyag tartás" alakul ki gyermekkorban (gyógytornásszal megbeszélni) a terhelés rugalmas átvétele már nem a legelőnyösebb.


A csecsemő gerince, háta egyenes. Álláskor, járáskor kell a megfelelő görbületeknek kialakulniuk. Sajnos, gyermekeinket sokat ültetjük magas székeken, melyekről lábuk lelóg, lábukkal nem tudnak támaszkodni a talajon. Így hátuk meggörbül. Nem alakul ki a háti domborulat és az ágyéki homorulat. A gyerekek is sokat néznek manapság TV-t. Helyes, ha földön, hason fekve nézik. Így nem alakul ki túldomború hát, de erős lesz a hátizomzat és jó deréktáji homorulat fejlődik ki. Tanulni, olvasni is jó hason fekve.

Sajnos, az iskolapadok nem nagyon jók, előnyös, ha az ülőke kissé lejt, a combközépnél kicsit tovább ér, és a talp meg tud támaszkodni a padlón. A térde alatt támasztva a hátat alul kell megtámasztani. Régen a gyerekeknek hátra kellett tenniük a karjukat az iskolában. Ez jó ülés, mert jó deréktáji homorulat alakul ki. Ha nem jól kiegyensúlyozottan ül a gyermek vagy felnőtt, hamar elfárad. Vagy a pad lapjára, asztalra dől, vagy a támlán „lóg". Gerincünket a hát-és derékizmoknak kell tartaniuk. Az izmok nincsenek állandó munkára, összehúzódásra teremtve, még az olyan „statikus" izmok sem, mint a hátizomzat.

Ezen izmok szerkezete olyan, hogy állóképesek, de gyors összehúzódásra (mint például a comb izmai) nem képesek. Üléskor az izmok állandóan dolgoznak, feszülnek, s így összenyomják a bennük futó ereket, vagyis nem kapnak elég vért, azaz oxigént. Nagy erőkifejtést kívánó dinamikus izommunka sem olyan fárasztó, mint a statikus izommunka, mert hol az egyik izom húzódik össze, hol a másik, ez antagonista. Így minden izomcsoport kap megfelelő mennyiségű vért.


Üléskor a porckorongokra jutó terhelés is többszöröse az álláskor jelentkező terhelésé. Az ülés fárasztó, időnként fel kell állni, jó nyújtózkodni és mozogni. A gyerekeknek mozogniuk kell tízpercben, és délután, suli után is. Gyermekeinket terhelni kell, mert különben nem lesz izomzatuk, szívük, tüdejük felnőtt korban.

Felnőtteknek is az az előnyös, ha a szék magasága megfelelő. A megfelelő lejtést ékpárnával lehet biztosítani a deréktáji homorulatot pedig a támlára erősíthető hengerpárnával. Mindkettő használható kocsiban is, hisz az sem mindegy, hogy a kocsiban hogyan ülünk. A hát túlterhelése a hátizmok túlterheléséhez vezet. Ez utóbbiak főleg a lapockatájon találhatók, mozgatáskor, vagy ha megnyomjuk ezeket, ropognak, fájdalmasak. Ezek a myogelosisos csomók. Sokszor gondoljuk, hogy ez a fájdalom valamely belsőszervből, tüdőből, mellhártyából sugárzik ki, szerencsére legtöbbször nem így van. Kétségtelen azonban, hogy a krónikus epebetegség okozta fájdalom a jobb lapockatájra, koszorúér görcs okozta fájdalom a bal lapockatájra sugárzik ki, s ha tartósan sokszor jelentkezik, reflexesen ugyanolyan myogelosisos csomókat okozhat, minta fizikai túlterhelés. Sőt idegi túlterhelés is eredményezhet myogelosisos csomókat.

Ha „stresszesek" vagyunk, vagy szorongunk, izmaink is megfeszülnek, gyakran igen tartósan. Az eredmény: tartós izomgörcs, helyi oxigén hiány, fájdalom. A fájdalom aztán fokozza az izomgörcsöt, az idegességet: ördögi kör alakul ki. Ezt a bűvös kört masszázs-zsal, megfelelő tornával, lazítás megtanulásával (ú.n. autogén tréning) lehet megszakítani. Így érthető, hogy „egyenes hát" „hanyag tartás", de bármely statikus rendellenesség a hátizomzat túlterheléséhez vezethet, különösen ha ez az izomzat gyenge. Statikus rendellenesség lehet egyszerű harántsüllyedés, lúdtalp, csípőízületi rendellenesség, stb.
A fibromyalgia nevű betegségnek valószínűleg az az oka, hogy a beteg csak felületesen alszik, mélyen nem tud aludni. A beteg fáradtan ébred, és idővel hasonló myogelosisos csomók alakulnak ki szerte az izomzatban, de fejen, könyökön, nyakon, térden is. Egészséges egyetemistákon előidézhető a betegség, ha mély alvásukat párnájuk alá helyezett zaj-szerkezettel akadályozzák. A fibromyalgiás beteg munkateljesítménye rossz, koncentrációja, izomereje romlik. Elsősorban 20-60 éves nőket betegít meg. A fájdalomhoz hasi fájdalom, időnkénti hasmenés, gyakori vizelési kényszer csatlakozik. A fibromyalgia az ipari társadalmak tagjainak 5 %-át érinti és egyik leggyakoribb oka a krónikus hátfájásnak. Kezelése nem könnyű. Kis dózisban alkalmazott ú.n. triciklusos antidepresszánsok mellett igen fontos a fizioterápia, s az izomlazítás, az autogén tréning megtanulása.


Hátfájáshoz vezetnek – bár általában nem kezdetben, hanem később – a gerinc különböző betegségei. A gerincferdülés csigolya-fejlődési rendellenesség következtében veleszületett is lehet, de sokkal gyakrabban alakul ki serdülőkorban. Okát nem ismerjük. Korai pontos diagnózisra, megfelelő tornára, súlyosabb esetben esetleg fűzőre, később műtét lehet szükséges.


Az iskolatáska cipelése nem ezt a fajta strukturális scoliosist okozza, hanem enyhe funkcionális scoliosist. Ez jól kezelhető, korrigálható. Ha sokáig fennáll, és nem kezeljük rögzülhet. A serdülőkori strukturális scoliosis évtizedekig nem okoz fájdalmat, csak akkor, amikor a gerinc kopásos betegségei is kialakultak. A súlyos gerincferdülés nemcsak szépséghiba, de nagymértékben ronthatja a légzést, a tüdő-és szív működését. Ezért nagyon fontos korai felismerése és megfelelő kezelése.


A Scheuermann-kór is gyakori oka a hát deformitásának. A serdülőkor betegsége, oka nem ismert. A háti csigolyák testének elülső része laposabbá válik, a csigolya ék alakú lesz, ezáltal fokozódik a hát domborulata. A csigolyák zárólemezei felrostozódnak, a porckorong állománya betér a zárólemezen át a csigolyákba, ú.n. Schmorl herniák alakulnak ki. A Scheuermann kór olykor fájdalmat okoz, sokszor azonban nem. A panaszok legtöbbször később, a 3. vagy 4. évtizedben jelentkeznek, mert a Scheuermann kóros gerinc hajlamosabb a korai kopásos elváltozásokra, és a statikai hiba ekkor okoz panaszt is. A Scheuermann kór gyógytornával, mozgásterápiával kezelendő, fűző ritkán szükséges.


A gyermek-és serdülőkori gerincelváltozások, a hátizomzat gyengesége, a tartási rendellenességek korai felismerése igen fontos. Még ennél is fontosabb, hogy minden iskolás serdülőnek megfelelően erős hátizomzata és jól működő gerince legyen.

Legolvasottabb cikkeink