• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

      Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

  • EBP
    • Megújul az országos pulmonológiai intézet

      Megújul az országos pulmonológiai intézet

    • Mitől lesz szuper a szuperkórház?

      Mitől lesz szuper a szuperkórház?

    • Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

      Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

  • EESZT
    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

    • EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

      EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

Gyermekpszichológia, örökbefogadás

Orvos válaszol 2014.05.16 14:15 Szerző: Fodor Mónika pszichológus

Kedves Címzett!

A véleményét szeretném kérni az esetünkkel kapcsolatban. 9 hétig barátkoztunk egy 3,5 éves kisfiúval, aki másik városban hivatásos nevelőszülőnél élt hetedmagával együtt. Kétnaponta munka után látogattuk...

... illetve az utolsó hetekben a hétvégékre haza is hoztuk. Soha nem fordult elő, hogy ne akart volna velünk haza jönni, sőt, mindig várt bennünket. A nálunk alvás viszont kezdetben nagyon nehezen ment, sírt, hogy ő otthon szeretne aludni. Az első alkalmon úgy estünk túl, hogy hisztizés utáni vigasztalás közben bealudt a kezeim között. Azóta ez nagyjából rendeződött, az éjszakákat végig alussza, néha bepisil (pelusba), de leginkább akkor, ha elalvás előtt iszik (ezt még a mamijánál szokta meg, és nem akarjuk csak idővel leszoktatni róla), egyébként szobatiszta.
2 héttel ezelőtt költöztettük haza hozzánk, tudott róla, hogy mi történik, elbúcsúztak tőle az óvodában és a nevelőcsaládban is. Az eljövetelkor mindenki szipogott, ő inkább egy érdekes programként élte meg. A kocsiban elaludt, így aznap este nem volt külön altatás. Másnap viszont már a délutáni alvásnál elkezdett sírni, hogy ő a maminál szeretne aludni. Este ugyanez, mindkét esetben beszélgettünk vele, nyugtatgattuk, próbáltuk neki megmagyarázni, hogy mi innentől egy család leszünk.
A mamijához nagyon kötődik, kötődött és úgy látjuk, hozzánk is egyre jobban. Viszont nagyon aggódom egy dolog miatt. Ahová elmentünk más családokhoz vendégségbe (nagyszülők, unokatestvérék, baráti házaspár), gyakorlatilag mindenhová oda akar költözni, és pár óra után közli, hogy ő ott akar, sőt ott fog aludni, lakni. (Egy-egy ilyen találkozás között 2-3 hét is eltelt). De az utcán is oda akar csapódni a szomszéd, unokáját sétáltató nagymamához, amely esetben a felnőttel való kapcsolatteremtés a lényeg számára.
Azt szeretném kérdezni, hogy ez normális-e, és kell-e attól tartanunk, hogy egy ilyen idős kisfiúnál a fentiek fényében nem alakul ki megfelelő kötődés az irányunkba.
Köszönöm szépen!


VÁLASZ


A kihelyezés az örökbefogadó családhoz nagyon stresszteli esemény a gyerekek számára. A gyerekek kötődnek a gondozójukhoz, ezért elvesztése mindenképp stresszt okoz. A frissen örökbefogadott gyerekek nemcsak, hogy elvesztették a korábbi
gondozójukat, és az ismerős környezetet, de ráadásul új gondozót kaptak, új környezetbe kerültek, amelyben meg kell tanulniuk élni.
Az olyan kisgyerek számára, aki nem tudott egészséges kötődést kialakítani csecsemőkorában, vagy akinek a kötődése zavart szenvedett, a gyógyulás és a növekedés szempontjából létfontosságú, hogy kötődést alakíthasson ki. A bizalom és az anyával való biztos kötődésen alapuló kapcsolat kiépítése nagy kihívás lehet frissen örökbefogadott, korábban kapcsolati traumákat átélt gyerekek esetében. Mindazonáltal az örökbefogadó szülők motiváltak, hogy segítsék gyermekeiket a károsodások visszafordításában, hogy felnőttkori életük boldog legyen. Ez a remény megalapozott lehet, mert van rá bizonyíték, hogy a korai károsodások leküzdhetők és még a gyerek stresszfiziológiája is megváltoztatható megfelelő szülői gondoskodással.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink