• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

      Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

  • EBP
    • Mitől lesz szuper a szuperkórház?

      Mitől lesz szuper a szuperkórház?

    • Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

      Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

    • EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

      EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

  • EESZT
    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

    • EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

      EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

mániás depresszió öröklődési esélye

Orvos válaszol 2014.09.11 10:15

Tisztelt Doktornő/Doktor úr!
Férjemmel babaprojekten gondolkozunk és felmerült, hogy a családban előforduló depressziós esetek milyen esélyben öröklődhetnek. Az én családomban a testvérem immár 15 éve szenved bipoláris zavarban ...

... és borderline szindrómában. Tinédzser kora óta szinte évente ismétlődek a pszichózisok. Édesanyám is többször mutatott depressziós tüneteket, de szakorvos nem kezelte. A párom édesanyját viszont kezelték háromszor is depresszióval, sőt a férjem is hajlamos depressziós tüneteket mutatni, bár nála inkább hangulatingadozásról beszélhetünk. Kérdésem, hogy ezek az esetek mennyire jelentenek örökletes "veszélyt" a gyermekeinkere és ha igen van-e valami megelőzési módszer? (pl. yoga, sport, diéta stb.)
Válaszát előre is köszönöm!


VÁLASZ


Kedves Léna!

Elnézést a késői válaszért, sajnálom, mert egy nagyon fontos kérdést tett fel, ami annyira újszerű, hogy még a szakma is csak most kezd foglalkozni ezzel.

Tudnia kell, hogy a tudományban alapvetően megváltozott az öröklésről alkotott véleményünk.
A genetika, mint önálló tudomány viszonylag későn alakult ki és kezdetben hosszú és eredményt nem hozó vita indult el a " materialista" és " idealista módon gondolkodók között.
A mai korra már egyre inkább összemosódik ez a megkülönböztetés, ahogy az emberi mentalitás ( tudatosság) érettebbé, magasabb szintüvé válik, úgy sokkal inkább vagyunk szivárványszínben, mint pusztán fekete-fehérben gondolkodni.
Ma már világos, hogy létezik és fejlődik a " pszichogenetika" tudománya, ami pontosan azt vizsgálja, ami Önt is foglalkoztatja.
Csupán egy komoly gondot látok, azt, hogy ez nem olyan egyszerű a valóságban, mint ahogy Ön is kérdezi.
Pl.a depresszió nem hasonlítható egy nagyon kifejezett materiális jelenséghez, mint pl. a vércsoport, vagy bizonyos ritka, de genetikai értelemben azonos módon kezdődő, lefolyású és végződésű un.genetikei betegségekhez.
A depresszió egy nagyon széles spektrum, aminek egyik végén a legenyhébb emberi szomorúság, a másik végén pedig egy valóban már szinte materiálózodott és külsőleg alig befolyásolható " szervi" depresszióig vezet.
Ráadásúl mindenki másként itéli meg ezeket a jelenségeket. Nagyon szubjektív, egyedfüggő, mentalitásfüggő jelenségről van szó.
Ráadásul a szomorúságot több tényező is befolyásolja. A külső tulajdonságok materiális - genetikai - formában való rögzüléséhez nagyon hosszú idő, nagyon sok generáción átívelő és a környezet által egyre jobban megerősítésre - igazolásra - kerülő "mintára van szükség. És nem mindíg betegségről van szó.
(pl.: egy afrikából amerikába hurcolt, rabszolgasorsban tartott emberfajtában, több évszázad változatlan és egyre jobban megerősítésre kerülő gyakorlata - TE RABSZOLGA VAGY - valóban képes formálni a pszichogenetikát és több évszázad alatt a személyiségben is rögzül a rabszolgatudat. Ezért volt ennyire nehéz ( és máig nehéz) a folyamat visszafordítása.
Úgy tudnám ezt kifejezni, hovy vannak önmagukat megerősítő destruktív és konstruktív spirálok. Az egyik lassan megerősít valami rossz önképet, a másik egpróbálja visszafordítani ezt.
Ezért nagyon nehéz egyértelmű választ adni a kérdésére. Fekete- fehér megoldást mindig könnyebb találni, mint valódi, árnyalt, megértésre törekvő " szivárvány színű" választ.
Nagyon árnyalt gondolkodást, érett tudatosságot, a probléma mély szintű megértését igényli, ha őszinte; a valóságot jobban megközelítő választ akar kapni egy ilyen nagyon fontos, emberek, sőt nemzetek tudatát befolyásoló kérdés mint a depresszió árnyaltabb megértésére.
Sok fáradtsággal, művelődéssel, különböző vélemények meghallgatására, azaz óriási türelemre van szükség.
Külnönben csak felszínes, akár megbélyegző és kárt okozó választ fog kapni.
Elég zürelmes-e Ön?
együttérzéssel: dr.Lajtavári László

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink