• Ónodi-Szűcs
    • A labda az államtitkárnál volt

      A labda az államtitkárnál volt

    • Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

      Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

    • Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

      Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

  • költségvetés
    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

    • Százmilliót vonnának el a kórházaktól

      Százmilliót vonnának el a kórházaktól

  • bérrendezés
    • KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

      KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

    • Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

      Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

    • Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

      Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

Mi is az a pszoriázis?

Psoriasis 2012.02.24 08:16 Forrás: Weborvos

A pikkelysömör (psoriasis) krónikus gyulladással járó immuneredetű betegség.

A psoriasis (pikkelysömör) alkotja a bőrgyógyászati megbetegedések egyik legjelentősebb csoportját súlyossága és gyakorisága alapján. A betegség pontos oka nem ismert, a kutatási eredmények szerint a szervezet immunrendszerének zavara idézheti elő, szakszóval immun-mediált betegség. Krónikus gyulladásos betegség, mely genetikai és környezeti tényezők együttes hatására alakul ki. A kialakulására való hajlam örökölhető, ha a családban volt már pszoriázisos beteg, akkor 25% az újbóli megjelenésének esélye. A betegség hátterében álló gének- génkapcsolatok valószínűleg közösek lehetnek más immunrendszeri, illetve gyulladásos betegségekével, ami magyarázná azt, hogy a pikkelysömörben szenvedő betegeknek miért lehet más, hasonló eredetű betegségük is, mint például ízületi gyulladás, Crohn betegség, 1-es típusú diabétesz, sclerosis multiplex

Statisztikák szerint a pikkelysömör az európai népesség 1,4-2% át érinti, így Magyarországon 140-200 ezerre tehető a betegségben manifeszt módon vagy látensen érintettek száma. A pikkelysömör bármely életkorban előfordulhat, azonban leggyakrabban 15 és 35 éves kor között jelentkezik először. A pszoriázisból nem lehet véglegesen meggyógyulni. Megfelelő kezeléssel és életmóddal azonban elérhető a tünetmentes állapot.

A betegség kialakulása
A legtöbb bőrsejt körülbelül havonta egyszer osztódik és cserélődik, az új sejt megjelenésekor a régi elhal és lehullik. Az egészséges embernél ez a folyamat szinte észre észrevétlen. A pikkelysömörös betegnél azonban a bőrsejtek nem havonta, hanem három-hat naponta termelődnek újra. Emiatt a bőrsejtek száma rendkívüli mértékben megnő. Ezek a sejtek felgyűlve a bőr felszínén és közvetlenül alatta domború pikkelyes sebet vagy foltokat alkotnak. Innen az elnevezés.

A pszoriázis kialakulásának okait kutatva soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy a pikkelysömör immun-mediált betegség. A betegség a hajlam talaján bizonyos provokáló tényezők hatására jelentkezik, illetve lángol fel újra. Ahogyan a betegség megjelenése is sokféle, - akár egyetlen beteg esetében is – e provokáló tényezők is sokfélék, mindenkinél más és más.
Vannak azonban olyan tényezők, melyek – statisztikai értelemben, kimutathatóan – előidézik a betegség jelentkezését.

Leggyakrabban ütések, sérülések helyén, de a bőrtünetek kialakulhatnak műtéti seb körül vagy vegyi anyagokkal, elektromos árammal történő érintkezés, égési sérülés vagy napégés helyén is. Ezt a jelenséget Köbner jelenségnek nevezik és a betegek 25%-ában észlelhető.

Ugyancsak ismert kiváltó tényezők bizonyos gyógyszerek: egyes antidepresszánsok, Lítium készítmények, vérnyomáscsökkentők, béta-blokkolók, ACE gátlók, nem szteroid gyulladáscsökkentők (pl. indometacin), progeszteronok, malária ellenes szerek valamint az interferon-alfa.

Belsőleg szedett vagy külsőleg alkalmazott erős hatású szteroid készítmények megvonása után is súlyos fellángolás következhet be a psoriasis tüneteiben. A betegség felbukkanását, illetve kiújulását okozhatja még a stressz, bizonyos bakteriális, vírusos és néha a gombás fertőzések is.

Súlyossága
A pikkelysömört súlyossága szerint három csoportba sorolják, ám ez a besorolás meglehetősen relatív. Enyhének nevezik, ha csak néhány foltban jelentkezik, a bőrfelület kevesebb, mint 3%-án. Közepes, ha a bőrfelület 3% - 10%, súlyos ha több mint 10 százaléka érintett. Ugyanakkor, ha a betegség a mindennapi normál életvitelben akadályozza a beteget, akkor is súlyosnak tekinthet, a csupán testfelületének néhány százalékán jelentkezik, ám az pl. éppen a keze vagy a lába.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink