• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy

      Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy

    • Útmutatókat várnak egy kemény év után

      Útmutatókat várnak egy kemény év után

    • Szükség van az alapellátás átrendezésére

      Szükség van az alapellátás átrendezésére

  • kanyaró
    • Fel lehet számolni a kanyarót Romániában

      Fel lehet számolni a kanyarót Romániában

    • Kanyaró: újabb áldozat Romániában

      Kanyaró: újabb áldozat Romániában

    • Németországban is egyre jobban terjed a kanyaró

      Németországban is egyre jobban terjed a kanyaró

  • bérrendezés
    • Egyre több pénz üti a markunkat

      Egyre több pénz üti a markunkat

    • Folytatódik a béremelés és az adócsökkentés

      Folytatódik a béremelés és az adócsökkentés

    • Emelkednek a bérek, de nagyok a különbségek

      Emelkednek a bérek, de nagyok a különbségek

Pikkelysömör-terápia: mostantól másképp

Psoriasis 2012.02.25 06:40 Forrás: Weborvos Szerző: Krasznai Éva

100 százalékosan támogatja a biztosító a súlyos plakkos pszoriázis új hatásmechanizmusú biológiai terápiáját.

A pikkelysömör (másként pszoriázis) világszerte az egyik leggyakoribb krónikus – élethosszig tartó – gyulladásos bőrbetegség.  Magyarországon mintegy kétszázezerre tehető az e kórképben szenvedők száma. A tünetek 20-30 éves kor körül jelentkeznek először, majd az idő előrehaladtával kezelés nélkül egyre inkább romlanak. A pikkelyes hámló jellegzetes bőr mellett gyakori a körmök sárgás elszíneződése, megvastagodása és nem utolsó sorban, az esetek 20 százalékánál jelentkező, esetenként rokkantsághoz vezető ízületi gyulladás.

Ahogy ma egy sajtótájékoztatón a Magyar Dermatológiai Társaság vezetői elmondták, a pikkelysömörös betegeknél sokszor különböző anyagcsere betegségekkel is találkoznak, méghozzá olyanokkal, amelyek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulás elősegítik. Tanulmányok sora bizonyítja, hogy a 30 éves, súlyos pikkelysömörben szenvedőnél statisztikai átlagban háromszorosára nő a szívinfarktus kockázata. A szívinfarktus, illetve az agyvérzés miatti halálozás csaknem 2,6-szor nagyobb a már fiatal korban pszoriázisban szenvedők körében. A súlyos betegek várható élettartama 3-4 évvel rövidebb, mint az egészségeseké. Ezek a felismerések és tapasztalatok éppen ellentétesek azzal a korábbi vélekedéssel, miszerint a betegség „csak" a bőrt érinti.

Félelmek és szorongások
A szakemberek kiemelték, hogy a környezetnek azonnal szembeötlő kórkép a betegek életminőségét rendkívüli mértékben lerontja, bizonyítottan legalább olyan rossznak ítélik meg az életminőségüket, mint a rákban, vagy valamely szív-, illetve légzőszervi betegségben szenvedők a magukét. A másokban ellenérzést kiváltó bőrtünetek az érintetteknek pszicho-szociális problémát jelentenek: negyedüket depresszió, szorongás kínozza, öt százalékuk szeretne öngyilkos lenni, 10 százalékuk nem akar tovább élni.

Bár a pikkelysömör nem fertőz, nem elkapható betegség, mások számára mégis kerülendő az ebben szenvedővel fenntartott testi kontaktus. Talán ezzel is magyarázható, hogy a betegek csaknem 40 százaléka szexuális problémákkal szembesül. És akkor még nem említettük, hogy a pszoriázisosok negyede elveszti állását, illetve megannyi munkalehetőségtől elesik.

Bár a betegség régóta ismert, csak az 1800-as évek közepétől próbálták különböző kemikáliákkal kezelni. Napjainkra hihetetlenül sokat fejlődött a gyógyszerelés, ami - mivel krónikus betegségről van szó, - nem időszakos, hanem életre szóló. A betegek gyakran elégedetlenek a terápiával, ami leginkább az orvossal való együttműködés hiányával magyarázható.

Milyen következménye van a negatív hozzáállásnak? Felmérések szerint a betegeknek csupán negyede elégedett a korábban alkalmazott kezeléssel, 70 százaléka nem, vagy alig nyilatkozik pozitívan a terápiáról. Vélhetően az orvos-beteg együttműködés tökéletlensége, a mellékhatásoktól való félelem, a hiányos tájékoztatás jócskán belejátszik a negatív „ítéletbe". A valósághoz azonban az is hozzátartozik, hogy sokszor az orvosok sem szívesen alkalmazzák a szisztémás kezelést, mert az a szokásosnál komolyabb kontrollt és felelősséget kíván. Miként elhangzott, az USA-ban és az Európában elvégzett különböző felmérések szerint a pikkelysömörben szenvedők körében a rendszeresen bőrgyógyászhoz járó pácienseknél is észlelhető a kiterjedt bőrtünet és a nagyon rossz életminőség.

Mi lehet akkor a megoldás? Várhatóan a hagyományos kezeléseket felváltó, az eddigieknél hatékonyabb, biztonságosabb, könnyebben kivitelezhető és hosszabb hatású terápia.

Terápiás utak, módszerek 
A tájékoztatón résztvevő szakemberek kiemelték, hogy az utóbbi években a bőrgyógyászati alapkutatások rohamos fejlődésének köszönhetően sikerült számos, a betegség kialakulására hajlamosító örökletes genetikai tényezőt azonosítani. A kóros immunológiai folyamat jobb megismerése a korábbiaknál hatékonyabb, célzott oki kezelések bevezetésével jár. A pszoriázis kezelésében a különböző innovatív gyógyszergyártók által kifejlesztett, majd a közelmúltban forgalomba hozott úgynevezett biológiai szerek érdemi áttöréssel járnak. A kórkép kialakulásáért felelős, a szervezetben termelődő biológiai anyagokat célzottan gátolják.


Mik ezek a célzottan ható biológiai szerek? Biotechnológiai úton előállított fehérjetermészetű gyógyszermolekulák, legtöbbször olyan ellenanyagok, amelyekkel a betegség kialakulásáért felelős gyulladáskeltő molekulákat gátolni lehet. Ezeket a készítményeket az orvostudomány számos területén – onkológiában, belgyógyászatban, reumatológiában, neurológiában – már ma széles körben alkalmazzák. A pszoriázis biológiai szerrel végzett terápiája a betegség patogenezisében központi szerepet betöltő úgynevezett mediátor fehérjék, vagy az immunsejtek irányított vándorlását és/vagy aktiválódását vezérlő fehérje természetű molekulák specifikus ellenanyagokkal való gátlását végzik.

A betegség kialakulásában központi szerepet betöltő TNFα gátlására Magyarországon három készítményt törzskönyveztek eddig, az etanercept, az infliximab és az adalimumab hatóanyagúakat. Ezek a szerek mérséklik a pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladást, illetve a pikkelysömör komplikált formáiban is hatékonyak.

Az újabb innovatív biológiai terápia, az IL-12/IL-23 rendszer célzott gátlására kifejlesztett usztekinumab hatóanyag, ami még azoknál is hatékonynak bizonyul, akiknél amúgy a betegség tüneteit a TNFα gátló szerek sem csökkentették megfelelően. Egy beteget is vendégül láttak a sajtótájékoztatón, aki elmondta, hogy a biológiai terápiának hála – évente néhány alkalommal kell kezelést kapnia –, tulajdonképpen egészségesnek tartja magát. Míg korábban, ha strandra ment, a vízből mások kimenekültek, ő szégyenében végül is inkább távozott, ma leginkább erőtől duzzadó, gyönyörű bőrű ifjú hölgyet, nem pedig súlyos bőrbetegségben szenvedő nőt ismerhettünk meg személyében.


A legújabban törzskönyvezett terápiás lehetőség előnyét a biológiai terápiák körében az első közvetlen összehasonlító klinikai kutatás, az ACCEPT néven ismertté vált vizsgálat bizonyította. Ebbe 903 közepes vagy súlyos pszoriázisban szenvedőt vontak be 12 héten át zajló aktív kontrollos vizsgálatba, amiben az új hatásmechanizmusú usztekinumab hatóanyagú szer volt az eredményesebb. A nagy jelentőségű klinikai vizsgálat részletes eredményei egyébként a New England Journal of Medicine 2010. januári számában olvashatók.

 
A biológiai szerekkel végzett terápiák nagyon hatékony kezelési módot jelentenek olyan betegek számára, akik a korábbi, hagyományos kezeléssel nem voltak tünet mentesíthetők. Ezek a kezelések ugyanakkor rendkívül költségesek, ezért rendelhetőségük kizárólag a „Biológiai Terápiás Centrumokban" történik. Csak azoknak a betegeknek rendelhető, akik a hagyományos lokális és szisztémás kezelésre nem megfelelően reagálnak, vagy számukra ezek alkalmazása ellenjavallt.

(A cikk 2010. 06.23-án jelent meg)

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink