• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

    • 8 milliárdos fejlesztés a Szent Imre-kórházban

      8 milliárdos fejlesztés a Szent Imre-kórházban

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

A Hirschsprung-kór gyógyítása őssejtterápiával

Regionális hírek 2017.10.09 14:47 Forrás: Semmelweis Egyetem
A Hirschsprung-kór gyógyítása őssejtterápiával

Az őssejtterápia lehetőségeit kutatják a bélidegrendszer fejlődési rendellenességének gyógyításában.

A bélidegrendszer fejlődési rendellenességének őssejtterápiával való gyógyítása a távlati célja az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben Dr. Nagy Nándor vezetésével működő kutatólabornak. A docens a közelmúltban jött haza az amerikai Harvard Egyetemről, ahol együttműködésben Dr. Allan Goldstein gyermeksebész professzor laboratóriumával több mint egy évtizede kutatják az őssejtes terápia lehetőségét. Dr. Nagy Nándor az egyetem honlapjának elmondta, az eddigi eredmények biztatóak, és néhány évtizeden belül ez a kezelés is olyan rutineljárás lehet, mint például a csontvelő-őssejttranszplantáció.

Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet két évtizede működő, embrionális fejlődéskutatással foglalkozó laborja egyedülálló a régióban. Kevés olyan műhely van, melyben ilyen átfogó tudás és kutatási anyag gyűlt össze a gerinces embrió fejlődéséről – mutatott rá Dr. Nagy Nándor, az intézet docense, aki az alapítótól, Dr. Oláh Imre egykori tanszékvezetőtől vette át a labor irányítását 2007-ben.

A docens Kolozsváron végezte tanulmányait, de már tudományos diákkörösként is a budapesti laborhoz kötődött. Később PhD-hallgatóként csatlakozott az intézethez, doktori munkája a bélhez asszociált nyirokszervek embrionális fejlődéséről szólt. A labor mindig is népszerű volt a TDK-sok között, mert az embrió csodálatos; ha a hallgató belenéz a mikroszkópba rögtön rabul ejti annak látványa – fogalmazott Dr. Nagy Nándor. Elsődleges modellállatuk a csirkeembrió, de zebrahal és transzgenikus egérembriókon is végeznek kutatásokat.

Mint a docens magyarázza, az embrionális kutatás előnye, hogy az általuk kifejlesztett mikrosebészeti módszerekkel be tudnak avatkozni a folyamatokba, követni tudják az embrióban az őssejteket, azok sorsát, fejlődését, és ezáltal olyan jelenségeket tudnak leírni, melyre más rendszerek nemigen adnak lehetőséget. Legutóbbi kísérletükben például azt követték végig, hogy milyen fejlődési képességekkel rendelkezik egy felnőtt vastagbélből visszanyert idegi őssejt, vagyis mennyire lehet alkalmas transzplantációra.

Fő céljuk a bélidegrendszer fejlődési rendellenességének, a Hirschsprung-kórnak a gyógyítása őssejtes terápiával. A betegség 5000-ből egy újszülöttnél fordul elő, aminek hátterében a dúcléc eredetű őssejtek embrionális bélben történő vándorlásának zavara áll, és ez változó hosszúságú idegsejtmentes vastagbelet eredményez. A betegség rendszerint az élettel összeegyeztethetetlen, a világrajövetelt követően rövid időn belül meg kell műteni az újszülötteket. Ráadásul, mivel a jelenlegi megoldásként használt sebészeti beavatkozás nem mindig jelent gyógyulást, gyakran visszatérő gyulladásoktól, a bélrendszer nem megfelelő működésétől szenved a beteg vagy sztómával kell élnie. Éppen ezért, egyre nagyobb az igény a klinikum részéről egy hatékony őssejtterápia kialakítására, mely kiváltja a sebészeti beavatkozást – mutatott rá a docens, hozzátéve, hogy munkájuk során olyan őssejttranszplantációs módszereket fejlesztenek ki a modellállat embriójában, amelyeket később, a világra jövetel után, az újszülötteknél is el lehet végezni. (Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem) A teljes beszámoló itt olvasható

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink