Akár égési sérülést is okozhat a gyomnövény

A Szosznovszkij-medvetalp olyan anyagot tartalmaz, amely a bőrre kerülve erősen fényérzékennyé teszi azt.

Maradandó károsodást okozó, veszélyes, agresszíven terjeszkedő, Ázsiából származó gyomnövényt távolítottak el Bács-Kiskun megyében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) munkatársai - közölte szerdán a szervezet kommunikációs menedzsere.

Kiss Mónika tájékoztatása szerint a Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) több példányát Kiskőrös és Kecel között, nehezen megközelíthető helyen, egy csatorna partján fedezték fel. A szakemberek a növény beazonosítását követően a szükséges óvintézkedések megtétele mellett, teljes testet védő vegyvédelmi ruhában végezték el erdészeti szárzúzó gép segítségével a veszélyes gyomok eltávolítását.

A munkát irányító Vajda Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője szerint a területet mostantól kiemelten figyelik, mivel a Szosznovszkij-medvetalp rendkívül szívós, így kiirtása minden valószínűség szerint további beavatkozásokat: újabb szárzúzást és vegyszeres kezelést igényel majd.

A Szosznovszkij-medvetalpra a zellerfélék családjába tartozó, ernyős virágzatú, évelő, több méteresre növő özönnövény. Hatalmas mennyiségben tartalmaz furokumarint, amely a bőrre kerülve erősen fényérzékennyé teszi azt. Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, kipirosodik, viszketni kezd, és 24-48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Orvosi kezelés nélkül maradandó károsodást okozhat.

A Kaukázus vidékén és Közép-Ázsiában őshonos, hazánkba Kárpátaljáról kerülhettek be magjai a Tisza-menti területekre az 1980-as években. Magyarországon szórványos előfordulása ismert csak, 2014-ben Gergelyiugornyán találtak több példányt. Ahol felbukkan, azonnal meg kell kezdeni a kiirtását. Mélyre nyúló karógyökereiről képes újrahajtani, magjai évekig csíraképesek maradnak a talajban - közölte Vajda Zoltán.

Jelezte: évről-évre hatalmas feladatot jelent a nemzeti parkoknak az invazív, agresszíven terjedő, idegenhonos növények visszaszorítása. A Szosznovszkij-medvetalp és rokona, a kaukázusi medvetalp ráadásul nem csak természetvédelmi problémát jelentenek, hanem az emberre is veszélyesek. Felhívta a figyelmet, hogy amennyiben bárki az említett gyomok bármelyikét véli felfedezni valahol, belterület esetén értesítse az érintett önkormányzatot, külterület esetén pedig az illetékes kormányhivatalt.

fotó: Kiskunsági Nemzeti Park