• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

      EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • Informatika az egészségügy szolgálatában

      Informatika az egészségügy szolgálatában

    • EESZT: Határidőre minden gyógyszertár csatlakozik

      EESZT: Határidőre minden gyógyszertár csatlakozik

    • 2018: gépek válaszolnak, ha orvost hívunk

      2018: gépek válaszolnak, ha orvost hívunk

Alapkutatás, közelebb a betegágyhoz

Regionális hírek 2017.02.15 07:05 Forrás: MTA
Alapkutatás, közelebb a betegágyhoz

A magyar kutatás-fejlesztésnek olyan minőségűnek kell lennie, ami meggyőzi a döntéshozókat: érdemes erre költeni.

Február 16-án írják alá azt a szerződést az Európai Unióval, amelynek értelmében elindulhat a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (MMMKK) működése. Az MMMKK az egyike annak a tíz nyertes pályázatnak, amelyet az Európai Bizottság „Teaming" programjában 27 ország 169 pályázata közül választottak ki. Ormos Pállal, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatójával a tervekről és a tizenötmilliárdos projektben rejlő lehetőségekről beszélgetett az akadémia honlapja.

- Ön szerint minek köszönhető, hogy ilyen sikeresek voltak a magyar pályázók?
- Ez valószínűleg annak tudható be, hogy Magyarországon még mindig jó a tudományos kutatás színvonala. Persze azt is hozzá kell tenni, hogy olyan régiókból lehetett pályázni, ahol alulfinanszírozottak a kutatások. De azt se felejtsük el, hogy sok ország nem nyert, Magyarországról pedig három pályázatból kettőt is támogatásra érdemesnek tartottak.

- Ez azt jelenti, hogy automatikusan megkapták a támogatást, és el is indulhatott a munka, vagy voltak további feltételek, amelyeknek meg kellett felelni?
- Az eredmény novemberben érkezett meg, de a szerződés aláírásának előkészítéséhez még nagyon sokat kellett dolgoznunk. Olyan anyagot kellett összeállítanunk, ami konkrétan leírja, hogyan fog működni a kiválósági központ, milyen költségvetéssel fogunk dolgozni, milyen lesz a rendszer, és üzleti tervet is kellett készítenünk.

- Összesen 15,6 milliárd forintot nyertek el, illetve használhatnak fel, ami első ránézésre soknak tűnik. De mire elég valójában?
- Ez úgy áll össze, hogy 15 millió eurót kapunk az EU-tól, amit egy nagyobb önrésszel egészítünk ki. A projekt által a H2020 programból elnyert támogatás 14 997 310 millió euró (kb. 4,5 milliárd forint). Ehhez az 5 éves futamidő alatt az NKFI Hivatal az NKFI Alap terhére még további 5 millió euróval (kb. 1,5 milliárd forint) járul hozzá, amit további, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) elnyert pályázati források és jelentős önrész egészítenek ki mintegy 37 millió euró (9,6 milliárd forint) értékben. A projekt költségvetése így összességében mintegy 52 millió euró, tehát kb. 15,6 milliárd forint.

- A támogatás öt évre szól, ami nagyjából 3 milliárd forintot jelent egy-egy évre. Összehasonlításképpen: a Szegedi Biológiai Kutatóközpontnak mindent beleszámítva ennél nem sokkal több az éves költségvetése. Egyrészt a dologi költségekben lesz nagy különbség, másrészt itt európai uniós fizetésekről van szó, hiszen az a cél, hogy a kutatási központ európai szinten is vonzó legyen. Ezek szerint a központ szerepet játszhat az „agyvisszaszívásban" is?
- Természetesen. Benne van az „agyittartás", az „agyvisszaszívás", sőt optimális esetben még a külföldi agyak „ideszipkázásának" a lehetősége is. A teljes interjú az akadémia honlapján

(Fotó: mta.hu)

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink