• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Az egri kórháznak nem adóssága, hanem többlete van

Lapszemle 2018.05.09 Forrás: magyaridok.hu
Az egri kórháznak nem adóssága, hanem többlete van

Az országban először Egerben terjesztették ki a bérrendezést a nem közvetlenül a betegellátásban dolgozókra.

Az egri Markhot Ferenc-kórháznek nemcsak hogy nincs adóssága, de saját forrásból tudta rendezni a béreket és az elmaradt kafetériát is. A Magyar Idők interjúja az intézmény főigazgatójával, Vácity Józseffel.

Míg Budapesten most van folyamatban a kórházak fejlesztése, addig a vidéki intézmények megújítása – részben uniós, részben hazai forrásból – már befejeződött. Melyek voltak a legfontosabb lépések az ön igazgatósága alatt?

– Csaknem két éve vezetem az egri kórházat. Az egyik legfontosabb feladatom az akkor már folyamatban lévő 7,4 milliárdos uniós fejlesztés véghezvitele volt, ami mára teljesen lezárult az infrastruktúra és a műszerezettség megújítása terén is. Ennek eredményeként már van egy tíz egységből álló vadonatúj műtőblokkunk, új gépekkel felszerelt intenzív osztályunk, új sürgősségi és gyerekosztályunk, európai színvonalú központi laboratóriumunk, valamint rendelkezésünkre áll vadonatúj röntgengép, MR- és CT-berendezés, illetve érfestéses technológiát alkalmazó úgynevezett DSA-készülék. Ezek mellett most vásárolunk egy csúcskategóriás ultrahangkészüléket. A Markhot Ferenc-kórházban tehát a felszereltség, a diag­nosztizálás és a gyógyítás területén is megvan mindaz, ami ma európai viszonylatban is korszerűnek mondható.

Eger 2016-ban elhíresült a kafetériaügyről, vagyis arról, hogy a kórházi dolgozóknak nem fizettek béren kívüli juttatásokat, amiből per is lett. Új vezetőként ezt is bizonyára rendeznie kellett.

– Sokáig borzolta ez a kedélyeket, és az egész munkatársi közösséget is mérgezte. A történet végére a lehető leghamarabb pontot akartam tenni, és 2016 őszén meg is történt a megállapodás az érdekképviselet és a kórház között. Az abban rögzített feltételek maradéktalanul teljesültek, minden munkatársunk megkapta az őt megillető kafetériát.

...

A Magyar Kórházszövetség elnöke, Svébis Mihály azt mondta, az ágazat legnagyobb gondja a munkaerőhiány. Ön is tapasztalja ezt?

– Nálunk is lényeges, hogy elegendő fiatal orvos dolgozzon a kórházunkban. Ennek az volt a feltétele, hogy megfelelő anyagi hátterünk legyen, ami a fegyelmezett gazdálkodásunknak köszönhetően sikerült is: a 2017-es évet már adósság nélkül kezdtük, és azóta sincs kifizetetlen számlánk. Saját rezidenstámogató ösztöndíjprogramot indítottunk, ennek nagy szerepe van abban, hogy nem kell munkaerőhiánnyal küzdenünk. Azoknak az orvosoknak, akik nálunk kezdenek el szakosodni, havi bruttó százezer forint többletjavadalmazást biztosítunk. Cserébe azt kérjük, hogy ahány hónapon keresztül kapja ezt az ösztöndíjat, annyi ideig dolgozzon is nálunk szakorvosként. Erre a programra kitörési pontként tekintünk: már tavasszal 42 fiatal orvos volt a kórházban, jelenleg ötvenen vannak, év végére pedig reményeink szerint elérjük a hatvan főt, ami a megyei kórházak viszonylatában kimagasló.

A kórházakban gyakran okoz feszültséget, hogy míg az egészségügyi dolgozók kapnak béremelést, addig a nem közvetlenül az egészségügyi, hanem például a műszaki, gazdasági területen dolgozók nem.

– Nálunk valósult meg először az országban a nem közvetlenül betegellátásban, hanem a munkaügyön, pénzügyön, logisztikán, informatikán, műszaki területen, élelmezésen, takarításon dolgozó munkatársak bérrendezése. Az ágazatban bevezetett béremelést rájuk is kiterjesztettük, úgy, hogy havi 7,5 millió forint többletforrást tettünk hozzá saját finanszírozásból.

A kórházszövetség kongresszusán az is elhangzott, hogy kormányzati szinten javítani kellene az egészségügy finanszírozásán, különben folyamatosan újratermelődik az intézmények adósságállománya. Bár az önök kórháza valóban jó gazdasági helyzetben van, ez országosan probléma lehet?

– Más kasszájába nem látok be, mi a 2017-es évet összesen 150 millió, az ideit pedig 540 millió forint többlettel kezdtük, tehát nálunk tényleg nincs probléma. De az egészségügyi kormányzat tavalyi döntéseinek köszönhetően minden kórháznak lehetősége van többletbevételekre. Az egynapos sebészeti ellátással például havi 30-35 millió forint pluszbevételre tudunk szert tenni.

 

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink