• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

      Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

      Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

    • EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

      EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

    • Informatika az egészségügy szolgálatában

      Informatika az egészségügy szolgálatában

Egyedülálló népegészségügyi kutatás indul

Regionális hírek 2017.12.02 08:11 Forrás: Unideb.hu
Egyedülálló népegészségügyi kutatás indul

Az egészségi állapot mutatóit és a betegégekkel szembeni genetikai kockázatokat kutatják új komplexitásban.

A magyar lakosság népbetegségekkel kapcsolatos genetikai és környezeti kockázatának komplex jellemzésére vállalkozott a Debreceni Egyetem egyik kutatócsoportja a Népegészségügyi Kar irányításával. Ilyen jellegű felmérést még nem végeztek Magyarországon - számolt be róla az egyetem honlapja.

A másfél miiárd forintból megvalósuló projeke keretében azonosítják a legnagyobb súlyú népbetegségekre: a szív- és érrendszeri-, bizonyos daganatos, valamint a cukorbetegségre hajlamosító állapotokat, kockázati tényezőket, illetve népegészségügyi cselekvési tervet határoz meg mérséklésükre. A nemzetközi szinten is újszerű kockázatbecslő eljárások alkalmazása, és az azok eredményei alapján meghatározott beavatkozások révén érdemben javulhat a magyar lakosság egészségi állapota, ezáltal pedig a gazdaság teljesítőképessége.

- Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a hazánkban élők egészségéről, a leghátrányosabb helyzetű lakosok, a romák helyzetét is fel kell tárnunk. Se egészségi, se halálozási mutatóikról nincsenek megbízható adatok, nemcsak Magyarországon, de Európában sem. Ezért hiánypótló a célkitűzés, hogy felmérjük egészségi állapotukat, az azt meghatározó környezeti, életmódbeli és genetikai tényezőket – ismertette Ádány Róza professzor, a kutatócsoport vezetője (képünkön).

Az egyetemi program központi eleme egy olyan reprezentatív, 500-500 emberen elvégzett vizsgálat, amivel meghatározzák az egészségi állapot mutatóit és a betegégekkel szembeni genetikai kockázatokat. A felmérés újdonságát az összetettsége adja.

Elsőként az életmódtényezőket, többek között a dohányzási, alkoholfogyasztási, táplálkozási szokásokat, valamint a fizikai aktivitást tárják fel, kérdőíves vizsgálat keretében. Ezt követően fizikális vizsgálatok következnek, melyek kiterjednek a rutin eljárások mellett a túlsúly, az elhízás mértékének meghatározására, illetve speciális laboratóriumi teszteket is végeznek, melyek elsősorban a megbetegedésekhez vezető anyagcserezavarok és az erre hajlamosító genetikai tényezők kimutatását célozzák. Az adatok összefüggéseit is vizsgálják, hogy kiderüljön, a különböző tényezők hogyan hatnak egymásra, s hogy a betegségekkel szembeni veszélyeztetettség a maga összetettségében felismerhető és jellemezhető legyen.

Ezen vizsgálatok eredményei alapján speciális kockázatbecslő és veszélyeztetettséget előrejelző szűrővizsgálati módszerek kidolgozását is tervezik a szakemberek. Az új eljárások szabadalmaztatása és szűrővizsgálati bevezetése új nemzetközi együttműködések és világszínvonalú piaci szolgáltatások lehetőségét is előrevetíti.

- A munkánk során születő új tudományos eredmények eljuttatása az egészségpolitikához, az egészségügy és népegészségügy szakmai szereplőihez, az egészségi állapotot befolyásoló valamennyi szektor érintettjéhez és a lakossághoz legalább annyira fontos, mint maga a kutatás. Az eredmények átütő sikerű népegészségügyi programot alapozhatnak meg, amely a lakosság egészségi állapotának javulásához, azáltal pedig gazdasági teljesítőképességének növekedéséhez vezethet – tette hozzá Ádány Róza professzor.

A GINOP-pályázat keretében megvalósuló kutatásban a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának intézetei, tanszékei mellett a Gazdaságtudományi és az Általános Orvostudományi Karok különböző egységei, valamint doktori iskolák is részt vesznek,. Bővebben itt olvashat a programról

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink