• Ónodi-Szűcs
    • A labda az államtitkárnál volt

      A labda az államtitkárnál volt

    • Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

      Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

    • Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

      Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

  • költségvetés
    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

    • Százmilliót vonnának el a kórházaktól

      Százmilliót vonnának el a kórházaktól

  • bérrendezés
    • KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

      KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

    • Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

      Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

    • Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

      Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

A szövet és szervátültetések története

Szervátültetés 2012.09.16 08:45

A szervátültetések akadályait a tudomány csak fokozatosan tudta legyőzni.

A szervátültetés története a legendák homályába vész. A hagyomány szerint Krisztus születése előtt 200 körül Kínában, Pien Csiao és Hua Tó szívátültetést végzett. Több középkori festmény örökítette meg az Égei tenger menti Celiciában élő és dolgozó Szent Kozma és Damján csodatettét, amint egy mór lábát ültették át egy daganatos betegség miatt eltávolított láb helyére.

Autotranszplantációról (fül, orr, ajak pótlás) értesít bennünket az alexandriai orvosi iskola és a hindu orvoslás írásba foglalt anyaga, a Szushruta is. Főleg bőrátültetésekkel kísérleteztek a XVIII-XIX. század orvosai is (Hunter, Ollier, Tirsch, Reverdin). A szövet- és szervátültetések eredménnyel kecsegtető végrehajtása a század elején történt, amikor a pécsi születésű Ullmann Imre az első sikeres heterotopikus (más, nem az eredeti helyére történő) veseátültetést végezte el kutyán, 1902-ben. Ezt néhány évvel később követte a bécsi Zirm (1905.) emberen végrehajtott sikeres szaruhártya átültetése.

A szervátültetéseknek számos akadálya volt, amelyeket a tudomány csak fokozatosan tudott legyőzni. Ezek között szerepelt az, hogy az erek biztonságos egyesítésére nem volt lehetőség, a beteget nem tudták mesterségesen (műszervekkel) életben tartani addig, ameddig számukra egy átültethető szervet sikerült találni és nem utolsó sorban nem volt mód, az akkor még közelebbről nem ismert, immunológiai folyamatok befolyásolására, pontosabban szólva a kilökődési reakció leküzdésére. A század első évtizedében a francia születésű Carrel, Guthrie-vel együtt kidolgozta az érvarrat technikáját (1912), Kolff elkészítette az első használható művesét (1950), Jarvik a beültethető műszívet (1982), Dausset felfedezte a humán leukocita antigéneket (HLA,1962) és előállították az első hatásos immunszupresszív szereket (1960).

Az első, halottból származó, emberen végzett veseátültetést Voronoy végezte Kijevben, de sikertelen maradt, azonban a szervátültetésekkel kapcsolatos tudományos munkák és kísérletek tovább folytak, amíg 1954-ben Bostonban Murray, Merill és Harrison egypetéjű ikrek között végzett transzplantációját siker koronázta. Ezt követően óriási fejlődésnek indult a veseátültetés mellett más szervek átültetése is, 1963-ban máj-, tüdő- és csontvelő-átültetés (Starzl, Hardy, Mathé), majd a hasnyálmirigy-átültetés (Lillehei 1966), végül 1967-ben a szívátültetés (Barnard), amíg napjainkra a szerv- és szövetátültetések teljes polgárjogot nyertek a gyógyításban.

Hazánkban Németh András a Petri Gábor professzor által vezetett klinikán (Szeged) jártak az élen az 1962-ben végrehajtott első veseátültetéssel, majd őket követte Pintér József (Miskolc, 1973) és Perner Ferenc (Budapest, 1973). Az első szívátültetés 1992-ig váratott magára (Szabó Zoltán, Budapest) és az első sikeres májátültetés 1995-ben történt meg (Perner Ferenc, Budapest), bár az első májátültetés Szécsény Andor  nevéhez fűződik. Az első hasnyálmirigy átültetésre 1998-ban került sor (Kalmár Nagy Károly, Pécs). Veseátültetést hazánkban a négy egyetemi központban végeznek.

Jelenleg a szervátültetések legfontosabb és egyben legkritikusabb tényezői az eltávolított szervek életképes állapotban való megőrzése (konzerválás, rezerváció), az immunológiai háttér részletes ismerete és a kilökődési reakció megelőzése. A legfontosabb állomások hazai kronológiája

Tovább az összeállításhoz

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink