• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy

      Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy

    • Útmutatókat várnak egy kemény év után

      Útmutatókat várnak egy kemény év után

    • Szükség van az alapellátás átrendezésére

      Szükség van az alapellátás átrendezésére

  • kanyaró
    • Fel lehet számolni a kanyarót Romániában

      Fel lehet számolni a kanyarót Romániában

    • Kanyaró: újabb áldozat Romániában

      Kanyaró: újabb áldozat Romániában

    • Németországban is egyre jobban terjed a kanyaró

      Németországban is egyre jobban terjed a kanyaró

  • bérrendezés
    • Egyre több pénz üti a markunkat

      Egyre több pénz üti a markunkat

    • Folytatódik a béremelés és az adócsökkentés

      Folytatódik a béremelés és az adócsökkentés

    • Emelkednek a bérek, de nagyok a különbségek

      Emelkednek a bérek, de nagyok a különbségek

Az etikai és jogi vonatkozások

Szervátültetés 2012.09.16 08:53

A szervátültetéssel kapcsolatos etikai és jogi kérdések nem választhatók el élesen.

Természetes, hogy a hagyományos orvosi gyakorlattól jelentős mértékben eltérő gyógyító tevékenység számos új, jogi és etikai kérdést vetett fel. A szervátültetésekkel kapcsolatban az etikai és jogi kérdések nem választhatók el élesen egymástól. Élő donorból történő átültetés során dominálnak az etikai, cadaver donor esetén a jogi kérdések.

Először azt kellett tisztázni, hogy akár halottból, akár élőből történik az átültetés, az a társadalom számára az etika írott és íratlan szabályainak megfelelően, elfogadható-e. A következő fontos kérdés a halál ismérveinek meghatározása volt, ugyanis szív és májátültetés a siker reményében, csak megtartott keringés és oxigenizáció mellett történhet.

A halál hagyományos meghatározását (a keringés és légzés végleges és visszafordíthatatlan megszűnése) újra kellett fogalmazni, a halál definícióját újraértékelni. Ennek eredménye az 1964-ben elfogadott agyhalál kritériumok, majd az agytörzsi halál fogalmának bevezetése (1978). Ez azért látszott célszerűnek, mert az agytörzs halála rövidebb-hosszabb idő múlva az egyén hagyományos meghatározás szerinti halálához vezet és az agytörzs sérülése, „halála" egyszerű módszerekkel, biztonságosan megállapítható. Természetes, hogy számos jogi, filozófiai, fiziológiai és etikai kérdést kellett tisztázni, egyeztetve a nagy vallások vezetőivel, ideológusaival és teoretikusaival. Jelenleg a legtöbb országban az agytörzsi halál tünetei alapján bizonyított agyhalál jelenti az egyén halálát.

Az egyén halálának megállapításával kapcsolatban a személy, az egyén védelme érdekében, a jog igen szigorúan szabályozza azt, hogy ki vagy kik, mikor, milyen körülmények között, milyen tünetek alapján állapíthatják meg az agyhalált. Hazánkban jelenleg az agyhalált az agytörzsi halál tüneteinek alapján (eszméletlenség, spontán légzés hiánya, tág, fényre nem reagáló pupillák, és más agytörzsi reflexek hiánya / szaruhártya, köhögés, garatreflex/) háromtagú orvosi bizottság állapíthatja meg, akik nem vehetnek részt sem a szervek eltávolításában sem az átültetésében. A 2012. augusztus 27-től módosított rendelet számos egyéb megszorító intézkedést is tartalmaz.

Újabb jogi kérdésként merül fel, hogy az agyhalál megállapítása után a holttest szerveinek transzplantációs célú eltávolítása kinek az engedélyével, jóváhagyásával, hozzájárulásával történhet. Alapvetően kétféle szabályozás létezik. Az egyik az elhunyt vagy hátramaradottainak (legközelebbi hozzátartozó) beleegyező nyilatkozatát követeli meg, a másik (ez van érvényben hazánkban is) a tiltakozás hiányát, mint feltételezett beleegyezést veszi tekintetbe. Mindkét felfogás ellen és mellett is szólnak érvek, mégis úgy tűnik, hogy az élők szolgálata és joga az élethez, gyógyuláshoz előbbre való, mint a hátramaradottak akarata

Jogi kérdésekről bővebben

Etikai kérdésekről bővebben

Tovább az összeállításhoz

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink