• Ónodi-Szűcs
    • Kancellária nem lesz, de centralizáció igen

      Kancellária nem lesz, de centralizáció igen

    • Ónodi-Szűcs: a kórházak működtetése lesz olcsóbb

      Ónodi-Szűcs: a kórházak működtetése lesz olcsóbb

    • Még mindig az államtitkárság élén állok

      Még mindig az államtitkárság élén állok

  • influenza
    • Mire érdemes figyelni influenzajárvány idején?

      Mire érdemes figyelni influenzajárvány idején?

    • Sokáig a nyakunkon marad az influenza

      Sokáig a nyakunkon marad az influenza

    • Már országossá vált az influenzajárvány

      Már országossá vált az influenzajárvány

  • bérrendezés
    • Kancellária nem lesz, de centralizáció igen

      Kancellária nem lesz, de centralizáció igen

    • Továbbra is a bértáblák összecsúszásáról tárgyalnak

      Továbbra is a bértáblák összecsúszásáról tárgyalnak

    • Éger: nagyobb emelés kellene, hogy beérjük a V4-eket

      Éger: nagyobb emelés kellene, hogy beérjük a V4-eket

Az etikai és jogi vonatkozások

Szervátültetés 2012.09.16 08:53

A szervátültetéssel kapcsolatos etikai és jogi kérdések nem választhatók el élesen.

Természetes, hogy a hagyományos orvosi gyakorlattól jelentős mértékben eltérő gyógyító tevékenység számos új, jogi és etikai kérdést vetett fel. A szervátültetésekkel kapcsolatban az etikai és jogi kérdések nem választhatók el élesen egymástól. Élő donorból történő átültetés során dominálnak az etikai, cadaver donor esetén a jogi kérdések.

Először azt kellett tisztázni, hogy akár halottból, akár élőből történik az átültetés, az a társadalom számára az etika írott és íratlan szabályainak megfelelően, elfogadható-e. A következő fontos kérdés a halál ismérveinek meghatározása volt, ugyanis szív és májátültetés a siker reményében, csak megtartott keringés és oxigenizáció mellett történhet.

A halál hagyományos meghatározását (a keringés és légzés végleges és visszafordíthatatlan megszűnése) újra kellett fogalmazni, a halál definícióját újraértékelni. Ennek eredménye az 1964-ben elfogadott agyhalál kritériumok, majd az agytörzsi halál fogalmának bevezetése (1978). Ez azért látszott célszerűnek, mert az agytörzs halála rövidebb-hosszabb idő múlva az egyén hagyományos meghatározás szerinti halálához vezet és az agytörzs sérülése, „halála" egyszerű módszerekkel, biztonságosan megállapítható. Természetes, hogy számos jogi, filozófiai, fiziológiai és etikai kérdést kellett tisztázni, egyeztetve a nagy vallások vezetőivel, ideológusaival és teoretikusaival. Jelenleg a legtöbb országban az agytörzsi halál tünetei alapján bizonyított agyhalál jelenti az egyén halálát.

Az egyén halálának megállapításával kapcsolatban a személy, az egyén védelme érdekében, a jog igen szigorúan szabályozza azt, hogy ki vagy kik, mikor, milyen körülmények között, milyen tünetek alapján állapíthatják meg az agyhalált. Hazánkban jelenleg az agyhalált az agytörzsi halál tüneteinek alapján (eszméletlenség, spontán légzés hiánya, tág, fényre nem reagáló pupillák, és más agytörzsi reflexek hiánya / szaruhártya, köhögés, garatreflex/) háromtagú orvosi bizottság állapíthatja meg, akik nem vehetnek részt sem a szervek eltávolításában sem az átültetésében. A 2012. augusztus 27-től módosított rendelet számos egyéb megszorító intézkedést is tartalmaz.

Újabb jogi kérdésként merül fel, hogy az agyhalál megállapítása után a holttest szerveinek transzplantációs célú eltávolítása kinek az engedélyével, jóváhagyásával, hozzájárulásával történhet. Alapvetően kétféle szabályozás létezik. Az egyik az elhunyt vagy hátramaradottainak (legközelebbi hozzátartozó) beleegyező nyilatkozatát követeli meg, a másik (ez van érvényben hazánkban is) a tiltakozás hiányát, mint feltételezett beleegyezést veszi tekintetbe. Mindkét felfogás ellen és mellett is szólnak érvek, mégis úgy tűnik, hogy az élők szolgálata és joga az élethez, gyógyuláshoz előbbre való, mint a hátramaradottak akarata

Jogi kérdésekről bővebben

Etikai kérdésekről bővebben

Tovább az összeállításhoz

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink