• Ónodi-Szűcs
    • A labda az államtitkárnál volt

      A labda az államtitkárnál volt

    • Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

      Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

    • Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

      Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

  • költségvetés
    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

    • Százmilliót vonnának el a kórházaktól

      Százmilliót vonnának el a kórházaktól

  • bérrendezés
    • KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

      KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

    • Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

      Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

    • Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

      Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

Sok a beteg – kevés a donor

Szervátültetés 2012.09.16 08:48

A várakozók szempontjából a legfontosabb kérdés: van-e számukra beültethető szerv?

Egyes statisztikák szerint napjainkban Magyarországon 6-10 ezren járnak krónikus művese kezelésre (dialízisre). Közülük mintegy 700-an vannak a transzplantációs várólistán, évente 300 körüli átültetés történik. Három év stagnálás után, a donoraktivitásnak köszönhetően, - 2010-ben növekedett a szervátültetések száma hazánkban, (igaz, 2011-ben némi visszaesés volt tapasztalható), ám még így is tény: jóval több alkalmas beteg vár veseátültetésre, mint ahányan a műtőbe kerülhetnek.

Bár gyakran halljuk a médiából, hogy több átültetésre volna szükség, azonban nagyon fontos tudni, hogy sok beteg számára a transzplantáció nem valós alternatíva: itthon a jelenleg művese ellátásra szoruló betegeknek csak 16-18%-a alkalmas a transzplantációra, vagy meri vállalni azt, így a többség fel sem kerül a várólistára. Ugyanakkor leszögezhető, hogy a legtökéletesebb vesepótló kezelési eljárás egy egészséges donorvese sikeres beültetése, ezért a várakozók szempontjából a legfontosabb kérdés: van-e számukra beültethető szerv?

A hatályos törvény alapján hazánkban az úgynevezett feltételezett beleegyezés elve él, vagyis mindenkinek lehetősége van még élete során írásban megtiltani azt, hogy agyhalála esetén szervet, szövetet távolítsanak el holttestéből transzplantációs céllal. Ám, ha valaki még életében (a jogszabályok előírásának megfelelő módon az Országos Transzplantációs Nyilvántartásban) nem tiltakozott, akkor halála esetén eltávolíthatók a szervei. Nagykorú donor esetén a hozzátartozókat nem kell bevonni a döntési folyamatba, viszont az elhunyt hozzátartozójával való kapcsolatfelvételkor a hozzátartozót tájékoztatni kell arról, hogy nem találtak tiltakozó nyilatkozatot, valamint arról, hogy az elhunytból mely szervet, szövetet távolítottak el. Ha a donor kiskorú, a törvényes képviselő írásos hozzájárulására van szükség. (A transzplantáció jogi kérdései: beleegyezés, tiltakozás)

A donorhiány megoldására többféle próbálkozás történik. A szervezési oldalon megpróbálják országon belül növelni a donorjelentések számát, arra sarkallni tehát a szakmai szempontból megfelelő (intenzív osztállyal rendelkező) egészségügyi intézményeket, hogy az eddiginél gyakrabban jelentsék az átültetésre alkalmas szervet és minél nagyobb számban végezzék el a donorgondozást. (A másik megoldás az élődonoros aktivitás növelése: egy családtag, rokon, barát érdekében összefogók között könnyebb megfelelő donort találni, mint azt az idegenek esetleges balesetére bízni. (Az élődonoros átültetésről)

A donorhiány legyőzésének további módszere a nemzetközi együttműködés, ezen a területen nagy lépést tettünk: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága előzetes együttműködési megállapodást kötött az Eurotransplant International Foundation-nal. A megállapodás értelmében 2012. január 1-től átmenetileg, egy éven át hazánk is tagja a nemzetközi szervezetnek. Az időtartam a szerződő felek egybehangzó akaratától függően további egy évvel meghosszabbítható. (Együttműködés az Eurotransplanttal)

Hazánkban a szerv kivételével és beültetésével kapcsolatos feladatok koordinációját az Országos Vérellátó Szolgálat keretein belül működő Szervkoordinációs Iroda látja el. Az Iroda kompetenciája, hogy megszervezze a szervkivételt: ide fut be az ország egész területéről minden donorjelentés (az iroda heti 7 napban, a nap 24 órájában működik).

A magyarok 73 százaléka támogatja a donációt
A 2012 első félévében munkába állt kilenc kórházi szervdonációs koordinátor 13 donor felismerését jelentette, így körülbelül 30 szervvel mintegy 30 ember életet mentették meg az orvosok – derült ki az eddigi statisztikából. A program indulásakor 2012-re tíz kórházban tervezték, hogy elindítják a programot, és a következő három évben további 45 fekvőbeteg-ellátó intézményre terjesztenék ki. Az egészségügy államtitkárságtól kapott támogatás révén az év első felében kilenc intézményben megkezdték a munkát a koordinátorok. A hálózat tovább bővítéséről egyelőre egyeztetnek az államtitkársággal, az OVSZ ugyanis úgy véli, hogy a koordinátori hálózat fenntartásának, fejlesztésének előfeltétele a biztos finanszírozás, ezért a hálózat zavartalan működését akadályozza a program féléves blokkban való kezelése – mondta el Mihály Sándor, az OVSZ Szervkoordinciós Iroda igazgatója.

A sikeres, 2010-ben futó kísérleti program után kiépülő szervdonációs koordinátori hálózat célja a donációs aktivitás javítása a potenciális donorok minél nagyobb számú felismerésével, jelentésével, gondozásával. A kórházi donorkoordinátor helyben részt vesz a donorgondozásban, koordinálja a szervkivételt, valamint tájékoztatja a donor családját. Minden tevékenysége sokat könnyít az orvosok munkáján, és különösen az agyhalott hozzátartozóival való speciális kommunikációja segíthet a kellemetlen jelenetek megelőzésében, és a hozzátartozói tiltakozás miatt meghiúsult donációk számának csökkentésében.

A kórházi koordinátornak minden nap végig kell járnia azokat az osztályokat, ahol agyhalál, vagy ahhoz közeli állapotok ellátása történik, retrospektív kórházi halálozási felülvizsgálatot kell végeznie havonta, valamint évente két alkalommal helyi oktatást tartania kollégáinak.

Remek hozzáállás, rossz érvényesülés
Az egy évtizeddel korábbiakhoz képest sokkal tájékozottabb a lakosság, egy felmérés szerint a magyarok 46 százaléka ismeri az ezzel kapcsolatos egyik legfontosabb jogszabályt, a feltételezett beleegyezés elvét, azaz: ha életünkben nem tiltottuk meg, hogy halálunk után szerveinket mások életének megmentése érdekében felhasználják, akkor ez beleegyezésnek tekintendő. A donációs hajlandóság a felmérés szerint 73 százalékos, ám ez a remek hozzáállás nem tud érvényesülni a tragikus pillanatokban, mutatott rá Mihály Sándor. Becslések szerint családi tiltakozás miatt a donációk mintegy harminc százaléka hiúsul meg.

Tovább az összeállításhoz

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink