• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy

      Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy

    • Útmutatókat várnak egy kemény év után

      Útmutatókat várnak egy kemény év után

    • Szükség van az alapellátás átrendezésére

      Szükség van az alapellátás átrendezésére

  • kanyaró
    • Fel lehet számolni a kanyarót Romániában

      Fel lehet számolni a kanyarót Romániában

    • Kanyaró: újabb áldozat Romániában

      Kanyaró: újabb áldozat Romániában

    • Németországban is egyre jobban terjed a kanyaró

      Németországban is egyre jobban terjed a kanyaró

  • bérrendezés
    • Egyre több pénz üti a markunkat

      Egyre több pénz üti a markunkat

    • Folytatódik a béremelés és az adócsökkentés

      Folytatódik a béremelés és az adócsökkentés

    • Emelkednek a bérek, de nagyok a különbségek

      Emelkednek a bérek, de nagyok a különbségek

Szervdonációs riadó, óra indul

Szervátültetés 2012.09.16 09:46

Magyarországon évente 140-200 ezer ember hal meg, de csak 300-400 lehet alkalmas szervdonornak.

Azok a kórházi dolgozók, akik az intenzívterápiás osztályon fekvő betegnél először észlelik az agytörzsi működés leállását, vagyis az agyhalál jeleit, és úgy döntenek, hogy donorjelentést tesznek, egy 18-20 órás vagy hosszabb, szigorú szakmai és jogi koreográfia szerint zajló, több mint száz szakember összehangolt és intenzív munkáját feltételező folyamatot indítanak el a telefonhívással. A szervdonáció szervezési folyamatát. Ezzel párhuzamosan, néhány órával később, szintén többtucatnyi, a transzplantációs listán lévő szervre váró beteg oldalán dolgozó szakembert és persze a betegeket riadóztatja már egy másik telefon.

Az első hívástól számított 18 óra múlva éri el a folyamat a 0 pontot, ekkor, a szervkivétel megkezdésével új, még szorítóbb időszámítás kezdődik: a donorszerveknek adott időre a transzplantációs centrumok műtőibe kell kerülniük. Belátható, hogy ennyi intézmény, szakember, hatóság és feladat összehangolására, a donáció szervezésére kell egy speciális csapat: ez az Országos Vérellátó Szolgálat égisze alatt működő Szervkoordinációs Iroda. Munkájuk részleteiről Mihály Sándor igazgatót kérdeztük.

A hazai koordinátori hálózat háromszintű, a Szervkoordinációs Iroda 5 főállású országos koordinátor munkatársa adja a folyamatos ügyeletet, ők fogadják a donorjelentést, de rajtuk kívül a négy transzplantációs centrumban is dolgozik két-két centrum koordinátor. Egy idén indult és tavaly kipróbált kezdeményezés nyomán 9 kórházban dolgozik intézményi koordinátor, ők jellemzően a kórház intenzívterápiás szakorvosai, és részfeladatként végzik a programban szereplő teendőket.

Ami a transzplantációs hálózatot illeti: négy városban hat centrum foglalkozik szervátültetéssel és ehhez kapcsolódóan a szervek kivételével, a donációs régiókat ennek megfelelően alakították ki. Attól függően, melyik kórház jelent donort, máshonnan mennek a veséért, a hasnyálmirigyért, míg a májkivételért, a felnőtt és gyermek szívkivételért és beültetésért egy-egy budapesti centrum felel, a tüdőkért Bécsből startol az ottani klinika csapata.

Megcsörrent a telefon
- A donorjelentést fogadó koordinátor az erre kidolgozott szakmai menetrend szerint először kikérdezi és rögzíti azokat az adatokat, információkat, melyek alapvetően szükségesek annak eldöntéséhez valóban felvethető-e a donáció lehetősége. Részint tudnia és ellenőriznie kell, nem tett-e az elhunyt életében tiltakozó nyilatkozatot, másrész nincsenek-e orvosszakmai értelemben véve kizáró okok: fertőzés, daganat. Ugyancsak mérlegelnie kell a szervenkénti alkalmasság kérdését, mivel minden szerv esetében más adatokra (ultrahang leletekre és laborértékekre) van szüksége. Ebből összeállít egy jól áttekinthető adatsort, melyet megküld a transzplantációs centrumoknak és kialakít egy előzetes véleményt: mely szervek lehetnek alkalmasak az átültetésre és melyeket kell kizárni – sorolja a teendőket Mihály Sándor.

Fontos tudni, hogy ez még nem döntés, csupán egy információ és adatfelvétel, mondhatni előszűrés a döntést meghozó transzplantációs centrum munkájának segítésére. Ugyanakkor, a mi szervelfogadó kritérium rendszerünk kötelezően liberálisabb, mint a centrumoké, mert nem szabad lemondanunk olyan szervekről, melyeket ők még elfogadnának.

Bár nyugat-európában az életkor nem szerepel a donációs kizáró okok között, a statisztikák azért jelzik, hogy az öregedéssel a szervek olyan változásokon mennek keresztül, amelyek miatt a beültethetőségének esélye is csökken. Ugyanakkor a donációs programok is fejlődnek, ezért nem kell, nem szabad a lehetőséget feltételezés alapján elutasítani, hiszen ha ezzel elveszítünk egy alkalmas szervet, az hiba lenne – teszi hozzá.

Ha a begyűjtött adatok és az előszűrés alapján a donációs folyamat zöld utat kap, akkor a koordinátor értesíti, riadóztatja a többi szereplőt, a jelentő kórházhoz és a kiveendő szervekhez tartozó centrumokat és szervkivevő teameket, a szervek – és esetenként a műtéti team-ek – szállítását végzőket, külföldi donor esetén a hatóságokat, az OVSZ-hez tartozó szövettipizáló laboratóriumokat, és így tovább, a kidolgozott protokoll szerint. A kórházak is mozgósítják saját apparátusukat, a radiológusokat és laborosokat a további vagy az esetleg szükséges vizsgálatokhoz.

A donáció során az Irodán keresztül, szervezetten zajlik a folyamatos kommunikáció és kapcsolattartás a donorkórház és a szervre váró transzplantációs centrumok között is. A feladatokat úgy ütemezik, hogy a szervkivétel kezdetére érkezzen meg a hasi szerveket kivevő team a donorkórházba. Innen kell tehát visszaszámolni a menetidőt: ha pl. a miskolci megyei kórház jelentett donort, akkor a pécsi, hasnyálmirigyet kivevő team menetideje 4-5 óra, a Budapestről a májért indulóké 2 óra, a debreceni vesekivevő team másfél óra alatt ott lehet, a Budapestről a szívért indulók a földön két, a levegőben alig egy óra alatt teszik meg az utat. Szakmai okokból a hasi szervekért indulók kezdik a munkát, a többieknek fél-háromnegyed órával később kell megérkezniük.

A team-ek nem csak a filmekből ismert hűtőtáskákat viszik magukkal, hanem egy bőröndöt is, mert nem biztos, hogy a kórházak minden, a szervkivételhez szükséges speciális eszközzel rendelkeznek. A kivett szerveket speciális konzerváló oldattal mossák át és hűtik, ez a vesét pl. 30 órán át felhasználásra alkalmas állapotban tartja, majd három, rétegenként folyadékkal szigetelt, steril csomagba helyezik és olvadó jég között szállítják a transzplantációs centrumba.

Munkában a beültető centrumok
Amikor a szervkivevő team-ek elindulnak, a szervek immunológiai típusának ismeretében a beültető centrumok is megkezdik a listán lévő, az adott transzplantációra alkalmas betegek értesítését. Ezek köre a csaknem 600, listán lévő vesebetegből körülbelül 15-re szűkül, de sorrendjüket egyéb tényezők is befolyásolják, (pl. az időjárási viszonyok), az aktuális recipiensek megérkezésével megkezdődhet a transzplantációs kivizsgálás, majd a műtéti előkészítés.

Míg korábban a szövettipizálásra és ennek fényében a betegek értesítésére csak a szervek eltávolításakor, a kivett szövetminták elemzése után kerülhetett sor, 2011-óta az új, DNS alapú vizsgálati módszerrel már jóval korábban, vérmintából is képes a HLA tipizáló labor megadni az immunológiai paramétereket, így a kórházak és betegek időt nyernek a kiválasztásra és kivizsgálásra.

A budapesti régióhoz tartozó donációs folyamatban az országos koordinátorok a helyszínen részt vesznek a helyi szervezési teendőkben, ellenőrzik a jogilag szükséges dokumentumok meglétét, elhárítják a visszaút esetleges akadályait. A centrum koordinátorok pedig jelen vannak magánál a szervkivételnél is. Annak végeztével a team-ek a szervekkel visszatérnek a beültetés helyére, a központi koordináció szükségessége megszűnik.

Legalább is a donorriadóhoz kapcsolódó munkája ér véget, mivel az Irodának számos más feladata is van. Például a lakosság tájékoztatása a donációról, statisztikák készítése és közzététele, közreműködés az orvosképzés és továbbképzésben, a kapcsolattartás a kórházakkal és a hazai donációs gyakorlat módszertani fejlesztése, hogy csak néhányat említsünk. Mint Mihály Sándor elmondta, már több többszáz orvos vett részt azokon a tréningeken, melyeken a donáció elméletén túl azt is elsajátíthatják és gyakorolhatják, hogyan kell a szervadományozásról kommunikálni a hozzátartozókkal.

Tovább az összeállításhoz

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink