• Ónodi-Szűcs
    • Kancellária nem lesz, de centralizáció igen

      Kancellária nem lesz, de centralizáció igen

    • Ónodi-Szűcs: a kórházak működtetése lesz olcsóbb

      Ónodi-Szűcs: a kórházak működtetése lesz olcsóbb

    • Még mindig az államtitkárság élén állok

      Még mindig az államtitkárság élén állok

  • influenza
    • Mire érdemes figyelni influenzajárvány idején?

      Mire érdemes figyelni influenzajárvány idején?

    • Sokáig a nyakunkon marad az influenza

      Sokáig a nyakunkon marad az influenza

    • Már országossá vált az influenzajárvány

      Már országossá vált az influenzajárvány

  • bérrendezés
    • Kancellária nem lesz, de centralizáció igen

      Kancellária nem lesz, de centralizáció igen

    • Továbbra is a bértáblák összecsúszásáról tárgyalnak

      Továbbra is a bértáblák összecsúszásáról tárgyalnak

    • Éger: nagyobb emelés kellene, hogy beérjük a V4-eket

      Éger: nagyobb emelés kellene, hogy beérjük a V4-eket

Szívátültetés: késve, de eredményesen

Szervátültetés 2012.09.16 09:12

A negyedik leggyakrabban átültetett szerv, ami az életet jelenti a betegeknek.

Az első szívátültetéseket társadalmi munkában végezték az orvosok, nővérek önzetlen segítségének köszönhetően, és a Városmajori Klinika költségvetéséből tudtak egy kis pénz lecsípni a műtéti kiadásokra, gyógyszerekre. Így emlékezett vissza Bodor Elek professzor a kezdetekre azon a tudományos ülésen, amelyet „20 éves a szívátültetés Magyarországon, valamint, új lehetőségek a szívelégtelenség kezelésében, az Eurotransplanthoz történő csatlakozás küszöbén" címmel rendeztek a Semmelweis Egyetem ér- és szívsebészeti klinikáján ez év januárjában.

Jeles nap január 3-a, hiszen éppen húsz éve zajlott az első magyar szívátültetés, amelyet Szabó Zoltán professzor és csapata végzett – fogalmazott Tulassay Tivadar, az SE rektora hozzátéve: az egészségügyben minőséget jelent szervtranszplantáció. Húsz éve a Városmajorban indult a felnőtt szívátültetés, és az egyetem ma is őrzi kitüntetett helyzetét a transzplantációban: várhatóan itt alakítják ki a magyar tüdőtranszplantáció centrumát is. Sokaknak köszönhető a sikeres hazai szívtranszplantáció Szabó Zoltán, az első műtétet végző professzor szerint, aki mestereként említette Kudász József professzort. Munkatársai közül Bodor Elek és néhai Rényi-Vámos Ferenc sebészeket emelte ki, valamint Perner Ferenc professzort, aki az immunszuppresszió kérdésében segített az orvosteamnek.

Beszélt a hosszú előkészületekről, de mint mondta, az igazi impulzust a 168 Óra című rádiós műsorban elhangzott riport adta számára: egy kardiológus azt fejtegette, hogy nem szívátültetésre, hanem több dopegytre, vagyis vérnyomáscsökkentő tablettára lenne szükség. Nem vitatva a kolléga igazát sem, Szabó professzor szerint a magyar embereket nem lehetett kizárni a szívátültetés lehetőségéből.

Nehéz körülmények között folytak a beavatkozások, Bodor Elek professzor visszaemlékezésében több nehézségre is utalt, így például az örökös pénzhiány („mindenért úgy kellett kunyerálni") mellett a nővérhiányra, a preoperatív kezelés, a postoperatív gondozás hiányosságaira, és akkor is gond volt a várólistával. Később a szakminisztérium évi öt, majd tíz átültetést engedélyezett, ennek teljes költségét állta.

Ma is jól van az első újszíves beteg, Schwartz Sándor. A negyvennyolc éves, kétgyermekes családfő iskolai gondnokként dolgozik feleségével. A második beteg, Koncz Antal, akit őutána tizenhét nappal transzplantáltak, szintén jól van.

A világon eddig mintegy százezer szívtranszplantációt hajtottak végre, ebből 207-et hazánkban. A negyedik leggyakrabban átültetett szerv a szív, a szívelégtelenségben szenvedő végstádiumú betegeknek az életet jelenti – tájékoztatta a hallgatóságot a stafétabotot Szabó Zoltántól és Bodor Elek professzoroktól átvevő Szabolcs Zoltán, a városmajori szívsebészet vezetője, a Szívsebészeti szakmai kollégiumi Tagozat tagja, a várólista-bizottság elnöke. 192 felnőtt és 15 gyermek kapott új szívet az elmúlt két évtizedben A legnagyobb aktivitást 2006-2007-ben mutatta a klinika évi 20-22 transzplantációval. Öt esetben szív mellett vesét is átültettek, háromszor volt ismételt átültetés, volt, aki két új szívet is kapott, illetve egy betegnél csontvelőátültetést is végrehajtottak.

A jelenlegi helyzet
- Ebben az évben tapasztalható először, hogy több beteget küldenek tovább, akiknek így esélyük van, hogy a szívtranszplantációs várólistára kerüljenek. A legutóbbi bizottsági ülésen megállapíthattuk, hogy míg évek óta három-öt beteg kerül elénk havonta, most tizenöt beteget néztünk meg. Erre a hazai szívtranszplantációs program húsz éve alatt nem volt példa! – mondta el a KÓRHÁZ szaklapnak adott interjúban.

- A betegek közül kilenc rögtön fel is került a listára. A körülmények javulásában a médiának nagy szerepe van, hiszen folyamatosan számol be a különböző eseményekről, az Eurotransplanttól érkezett új szívekről, és azok sikeres beültetésérről, az Egyetem új szívelégtelenségi, szívtranszplantációs osztályának átadásáról a Városmajori Klinikán. Az állandó híradások minden jel szerint felkeltették a háziorvosok, kardiológusok figyelmét is. Egyelőre a várólistára kerülő betegek száma még mindig kevés, az Eurotransplant elvárása szerint 85 betegnek kellene a listán lennie, ezzel szemben most 27 beteg van rajta.

2011-ben talán 18 beteg került fel a várólistára és mintegy 35 beteg fordult meg a folyamatosan változásban lévő listán (öten haltak meg a várólistáról), tehát még messze vagyunk az elvárt számtól. Fontos, hogy minél több beteg legyen, mert annál nagyobb esély van arra, hogy a donorszerv valamelyiküknek beültethető lesz, és még több életet tudunk megmenteni. Összességében elmondhatom, javul a helyzet – a szakma, az egészségügyi vezetés és a média együtt tudott dolgozni az előrelépés érdekében.

Az Eurotransplanthoz történt csatlakozásunk sokat segíthet a 2007-ben indult gyermekszív-átültetésben is - dr. Ablonczy László GOKI Gyermekszív Központ főorvosa szerint. Különösen az újszülötteknél nagy a donorhiány, de így körükben is növekedhet az eredményes átültetés.

Ide kapcsolódó hír volt szeptember elején, hogy stabil az állapota annak a kislánynak, akin augusztus elején Magyarországon rekordidőnek számító, 287 napig tartó műszívkezelés után hajtottak végre szívátültetést. Az esetet nehezítette, hogy több tényezőre visszavezethetően nehezen sikerült számára donorszívet találni. Ablonczy László gyermekkardiológus főorvos elmondta, ritka eset, hogy ilyen betegen végezzenek el transzplantációt. Kifejtette: a kislány immunrendszere olyan volt, "mint egy túlfűtött gépezet", szervezete a beültetés előtt és után is erősen harcolt az új szív ellen, jelenleg is sokkal nehezebb, speciális műtét utáni kezelést igényel.

Ofner Péter az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója hozzátette: a műszívkezelésben elért eredmények alapján az elmúlt négy évben sikerült elérni az európai színvonalat, mind a szövődmények, mind a sikeres transzplantációt követő kezelések tekintetében. Úgy fogalmazott: "egy periódus végére értünk", a műszívkezelés már rutin-beavatkozásnak minősül, már nem szenzáció az, ha akár egy felnőtt, akár egy gyermek műszívkezeléssel vár a transzplantációra.

A főigazgató azt mondta: úgy gondolják, a jövőben egyre bonyolultabb eseteket is vállalni fognak, köztük újszülött gyermekek transzplantációját is. Ablonczy László ezzel kapcsolatban azt mondta: az újszülöttek majdhogynem sajátjukként fogadják be a beültetett szervet, az ő szívtranszplantációjuknak világszerte jó eredményei vannak.

Tovább az összeállításhoz

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink