• Ónodi-Szűcs
    • Kancellária nem lesz, de centralizáció igen

      Kancellária nem lesz, de centralizáció igen

    • Ónodi-Szűcs: a kórházak működtetése lesz olcsóbb

      Ónodi-Szűcs: a kórházak működtetése lesz olcsóbb

    • Még mindig az államtitkárság élén állok

      Még mindig az államtitkárság élén állok

  • influenza
    • Mire érdemes figyelni influenzajárvány idején?

      Mire érdemes figyelni influenzajárvány idején?

    • Sokáig a nyakunkon marad az influenza

      Sokáig a nyakunkon marad az influenza

    • Már országossá vált az influenzajárvány

      Már országossá vált az influenzajárvány

  • bérrendezés
    • Kancellária nem lesz, de centralizáció igen

      Kancellária nem lesz, de centralizáció igen

    • Továbbra is a bértáblák összecsúszásáról tárgyalnak

      Továbbra is a bértáblák összecsúszásáról tárgyalnak

    • Éger: nagyobb emelés kellene, hogy beérjük a V4-eket

      Éger: nagyobb emelés kellene, hogy beérjük a V4-eket

Tizenhat év, száz tüdőátültetés

Szervátültetés 2012.09.16 09:19

Az orvosok rajtra készen várják, hogy végre hazatelepítsék a transzplantációt Bécsből.

Tizenhat éve végeznek magyar betegeken tüdőátültetést Bécsben. Ez idő alatt százra tehető azoknak a betegeknek a száma, akik új tüdőt, és ezzel jobb életminőséget, sőt: életet nyertek. A transzplantáción átesettek ötéves túlélési aránya meghaladja a 70 százalékot, ami általában véve is jó transzplantációs eredmény.
Jelenleg évente átlagosan tíz átültetést hajtanak végre, ám ha elindulna végre a még 2010 őszén beharangozott hazai a program és a várólistát is feltöltenék, akkor többen áteshetnének az életmentő beavatkozáson.

Mint dr. Rényi-Vámos Ferenc, az Országos Onkológiai Intézet mellkassebésze – aki a Bécsi Egyetem Mellkassebészeti Tanszékén tüdőtranszplantációkat is végez – állítja, szívmelengető dolog lenne hazahozni Bécsből a tüdőátültetést. Az évek során Bécsben, a világ egyik legnagyobb centrumában olyan magyar orvos team tanulta ki az átültetés tudományát, amely itthon megfelelő tárgyi feltételek mellett gond nélkül folytathatná a beavatkozást. A team tagja például a kiváló tüdőgyógyász, dr. Czebe Krisztina, a Tüdőtranszplantációs Várólista Bizottság elnöke, aki éveken át a csapat tagja volt Bécsben. A beavatkozáshoz két képzett sebész kell, míg a betegek előkészítését és utógondozását a pulmonológusok végzik. Fontos szereplő az altatóorvos és lényeges a műtét utáni közvetlen posztoperatív gondozás, ami az intenzív osztályokon történik.

A Bécsi Egyetemen évente száz beültetést végeznek, míg hazánkban nyilván jóval alacsonyabb lenne a beavatkozások száma, évente tizenöt-húsz átültetést lehetne végrehajtani – de ezért már érdemes itthon centrumot létrehozni. A világon ugyanis a legtöbb centrum ekkora esetszámmal működik, tehát ez nem magyar specialitás lenne.

Szakmai becslések szerint egy tízmilliós lakosú, fejlett egészségüggyel rendelkező országban mintegy hetven ember szorul tüdőátültetésre évente. Ugyanakkor ezek a betegek egyelőre hiányoznak a várólistáról, jóval kevesebben vannak rajta. Hogy mi áll ennek hátterében? Több, összetett okra vezethető vissza, de egy biztos, a tüdőgyógyász szakma kezében van az a lehetőség, hogy a várólista bizottsághoz küldjék a betegeket, és a grémium az átültetés mellett döntsön.

Jelenleg aki a várólistán van, azt megoperálják Bécsben. Mivel nagyon alacsony a szám, megfogalmazódott, hogy tüdőexportőrök vagyunk. Rényi doktor határozottan állítja, hogy senki elől nem veszik el a lehetőséget, csupán nem hagyják, hogy elvesszen a más ember életét megmentő magyar tüdő. Mint mondja, ha a magyar listán lenne hetven beteg, akkor fel is tudnák használni a donortüdőket.

A helyzeten tehát szakmai összefogás és a transzplantáció hazatelepítése segítene. Régi álom válna valóra, hiszen már több évtizede felvetődött az ötlet, legelőször Kulka Frigyes professzor foglalkozott a témával, majd hosszú csend után Vadász Pál mellkassebész professzor és csapata tanulmányozta a Bécsi Egyetemen Klepetko professzornál a beavatkozást. A hazatelepítéshez az újabb indíttatást Lang György professzor adta, aki elsőként tanulta meg kint a speciális eljárást. Egyelőre ő a mai napig kint dolgozik a Bécsi Egyetemen, ahol az egyik vezető sebésze a magyar teamnek – amely talán egyszer tényleg itthon fog átültetéseket végezni.

Tovább az összeállításhoz

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink