• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

      Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

  • EBP
    • Mitől lesz szuper a szuperkórház?

      Mitől lesz szuper a szuperkórház?

    • Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

      Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

    • EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

      EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

  • EESZT
    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

    • EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

      EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

Várólista, a beteg kiválasztása

Szervátültetés 2012.09.16 08:58

Megtévesztő az elnevezés, az átültetéseket nem a listára vétel időpontja szerint végzik.

Ha a vese már nem tud eleget tenni feladatának, veseelégtelenség alakul ki. Az élet meghosszabbításának két lehetősége van. Vagy mesterségesen, megfelelő gépekkel pótoljuk a működését (művesekezelés/hemodialízis, hashártyai /peritonealis/ dialízis) vagy élő, illetve agyhalott egyén szervezetéből eltávolított vese átültetésével helyettesítjük a betegség miatt működésképtelen szervet. Utóbbi esetben a területileg illetékes transzplantációs bizottság, – amennyiben a beteget veseátültetésre alkalmasnak tartja – a műtéti várólistára helyezi. Mennyire hatékony a 2007 júliusában megalakult várólista-bizottság munkája?

Sok félreértésre ad alkalmat a várólista kifejezés, mert az átültetések nem a listára vétel időpontja alapján történik. Minden várólistán levő beteg az átültetés szempontjából fontos adatát egy központi számítógép tárolja, és számítógépes program választja ki az adott donorhoz leginkább megfelelő recipienst. A program számításba veszi a beteg és donor vércsoportját, immuntípusát (HLA: Human Leukocita Antigén), életkorát, korábbi vírusfertőzését (CMV: CitoMegalia Vírus), várakozási idejét és még több más tényezőt is.

Ezek alapján a számítógép egy sorrendet állít fel, amitől az átültetést végző munkacsoport csak szakmai alapok alapján térhet el és az eltérés okát írásban indokolnia kell.

Ahhoz, hogy valaki fölkerüljön a várólistára, a kórkép megállapítása mellett az ellenjavallatok kizárása is szükséges, illetve a listán maradás feltételeként a bizottságok rendszeresen ellenőrzik e két követelmény fennállását. Megnőtt a végstádiumú betegek vizsgálatának jelentősége, valamint a szív- és érrendszeri gondokkal küzdőké, hiszen a koszorúér-probléma a veseátültetett egyének halálozásának vezető oka 50%-os aránnyal.

Kissé eltér a fentiektől, ha élő donorból történik az átültetés. Hazánkban élő donor lehet genetikai rokon (szülő, testvér, nagykorú gyermek) vagy úgynevezett érzelmi rokon (házastárs, élettárs, barát). Ilyen esetben alapvetően a donor egészségi állapota, a vércsoport és immuntípus alapján döntik el az átültetés elvégezhetőségét. Az élő donorból történő átültetés előnye, hogy nincs várakozási idő, a műtét tervezhető és el lehet végezni az átültetést még a veseelégtelenség végstádiumának kialakulása előtt. Fontos az is, hogy az élőből történő átültetések hosszabb megfelelő működést eredményeznek (túlélés). Bővebben: Sorrend a transzplantációs listán

Tovább az összeállításhoz

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink