• Pollen
    • Nagyon fogynak az allergiagyógyszerek

      Nagyon fogynak az allergiagyógyszerek

    • Allergia: a megelőző kezelések csökkentik a tüneteket

      Allergia: a megelőző kezelések csökkentik a tüneteket

    • Mit érdemes tudni az első allergiavizsgálat előtt?

      Mit érdemes tudni az első allergiavizsgálat előtt?

  • utazás
    • Kockázatos az utazás az oltások nélkül

      Kockázatos az utazás az oltások nélkül

    • Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

      Utazást tervez? Erre mindenképpen gondoljon!

    • Európában is egyedülálló a debreceni utazásorvostan kurzus

      Európában is egyedülálló a debreceni utazásorvostan kurzus

  • napártalom
    • Az UV-sugárzásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

      Az UV-sugárzásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

    • Gyulladást okozhat a parfüm és arcszesz a napozóknak

      Gyulladást okozhat a parfüm és arcszesz a napozóknak

    • Tavasszal is figyelnünk kell az UV-sugárzásra

      Tavasszal is figyelnünk kell az UV-sugárzásra

Alaptalan félelmek, hiányzó kezelések

Urológia - szakmai Forrás: www.baymedinfo.hu Szerző:

A tesztoszteron deficiencia diagnosztikája és kezelése a világ különböző pontjain – egy globális piackutatás eredményei.

Napjainkban egyre több adat lát napvilágot a tesztoszteron biológiai szerepéről. Úgy tűnik, a tesztoszteron nem csak a férfiak reproduktív/szexuális funkcióit szabályozza, hanem jelentős hatást gyakorol a csontok és izmok egészségére, valamint a diabéteszhez és kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához vezető metabolikus szindrómával kapcsolatos anyagcsere paraméterekre is. Bár az eddig megjelent közlemények nem igazolták, hogy összefüggés lenne a keringő tesztoszteronszint és a prosztatarák kialakulása között, az orvosok mégis óvakodnak a tesztoszteron felírástól idős betegek esetén.

LOUIS J. GOOREN és munkacsoportja a The Aging Male, December 2007; 10(4): 173–181. oldalán megjelent közleményében ezért a tesztoszteron deficiencia diagnosztikájának és kezelésének különbségeit elemezte a világ különböző részein. Összesen 353, megfelelő heti betegszámmal rendelkező urológust, endokrinológust és háziorvost kérdeztek meg telefonos interjúban Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Braziliában, Szaúd-Arábiában és Dél-Koreában. Átlagosan a vizsgált betegek 8 százaléka szenvedett tesztoszteron deficienciában. Ezen betegek mintegy 2/3-a részesült hormonpótló kezelésben.

A várakozásoknak megfelelően a felmérésből az derült ki, hogy a diagnosztikus vizsgálatok közül leggyakrabban az össz-tesztoszteronszintet mérik, 74% rendszeresen, 23% néha. Ezen kívül gyakran mérik a szabad tesztoszteron (42%), az SHBG (28%) és az LH (63%) szinteket is. Az orvosok szerint a tesztoszteron deficiencia legfontosabb tünetei szexuális jellegűek, jóval kevesebben említették a gyengeséget, az izomerő csökkenését, a depressziót és az izomtömeg csökkenését. A megkérdezettek zöme (73%) leginkább a tünetek alapján indított a betegeinél hormonpótló kezelést, mint a mért tesztoszteronszinttől vezérelve (27%).

A közelmúltban megjelent közlemények szerint a tesztoszteronhiány tünetei más-más tesztoszteronszint mellett jelentkeznek, és az egyes tünetekre vonatkozó határértékek egyénileg is nagymértékben eltérőek. Ezen megfigyelések alapján a tesztoszteron deficiencia diagnózisának felállításához nem elegendő a labordiagnosztika, hanem figyelembe kell venni a klinikai tüneteket is.

A vizsgálat egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy kiderítse, a tesztoszteron alkalmazása/mellőzése mögött milyen okok/motivációk húzódnak meg. Mint kiderült, a tesztoszteron-kezelés elindítása mögött álló motiváció főleg a tünetekhez, (javul a beteg életminősége, enyhülnek a tünetei), míg a kezelés ellen szóló fő okok főleg a prosztatabetegségekhez kapcsolódtak (prosztatarák kockázata).

Különösen figyelemre méltó az a tény, hogy a tesztoszteron-terápiáról az orvosok 68 százaléka elsősorban a kezelés kockázataira asszociál. A következő ábra szemlélteti, hogy az eltérő régiókban az orvosok milyen hányada érzi a tesztoszteron-terápia elleni különböző érveket „nagyon fontos"-nak.

A tesztoszteron-kezelés elleni érvek jelentősége Európában és más régiókban

A megkérdezett orvosok 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyobb számban indikálna tesztoszteron-kezelést az idős férfiak körében, ha megbízható klinikai vizsgálatokkal bizonyítanák, hogy a kezelés nem növeli a prosztatarák előfordulását. Bár ilyen vizsgálatot még nem végeztek, az eddig közölt epidemiológiai tanulmányokban nem találtak összefüggést a tesztoszteronszint és a prosztatarák kialakulása között. Több szakmai kollégium is készített az idős férfiak felelősségteljes tesztoszteron-kezelésére vonatkozó irányelvet, melyben egyetértenek, hogy az idős férfiak esetében a megfelelően diagnosztizált tesztoszteron deficiencia kezelése nem szükségszerűen kontraindikált. A vizsgálatban azt is felmérték, hogy az egyes tesztoszteronkészítményeket milyen gyakorisággal alkalmazzák a világ különböző országaiban. Ennek eredményét a következő ábra mutatja:

A tesztoszteron-kezelést az esetek mintegy felében rövid és középhosszú távon alkalmazzák, míg a betegek másik felében hosszútávú vagy élethosszig tartó kezelést alkalmaznak. A jelenség magyarázata, hogy a tesztoszteron deficiencia diagnosztikája sokszor bizonytalan. Szakmai körökben egyre elfogadottabb álláspont, hogy a klinikai tünetek fennállása és bizonytalan laboreredmények esetén érdemes 3-6 hónapos próbakezelést végezni, mely pozitív terápiás válasz esetén folytatható.

A megkérdezett orvosok átlagosan 63 százaléka számolt be arról, hogy rendszeresen méri ED-ben szenvedő betegei tesztoszteronszintjét. Az ily módon vizsgált betegek 18-29 százalékáról derül ki, hogy tesztoszteronhiányban szenved. Bár a PDE-5 gátlók felfedezésével az ED tesztoszteron-kezelése háttérbe szorult, napjainkban kezd újra visszatérni a napi klinikai gyakorlatba.

Bizonyított, hogy a PDE-5 gátló monoterápiára nem megfelelően reagáló betegek közül sokan kedvezően reagálnak a tesztoszteronnal kiegészített kombinációs kezelésre, vagy akár a tesztoszteron monoterápiára is. A legtöbb ED diagnosztikájára vonatkozó diagnosztikus irányelv ezért most már javasolja, hogy a tesztoszteron-mérés szerepeljen az ED primer diagnosztikájában.

A vizsgálat konklúziójaként a szerzők megállapították, hogy bár a tesztoszteron deficiencia diagnosztikájában és kezelésében regionális különbségek figyelhetőek meg, a kezeléssel kapcsolatos aggodalmak, problémák megdöbbentő átfedést mutatnak. A tesztoszteronhiányban szenvedő férfiak jelentős része nem részesül kezelésben a tesztoszteron potenciális karcinogén hatására hivatkozva. A jelenleg hozzáférhető adatok alapján ez az álláspont nem indokolt. Az eredmények rávilágítanak, hogy az orvosok további képzést igényelnek világszerte a tesztoszteron deficiencia diagnosztikájáról, a tesztoszteron ED-ben és az idős férfiak általános egészségi állapotában játszott szerepéről valamint a tesztoszteron-kezelés relatív biztonságosságáról.
(The Aging Male, December 2007; 10(4): 173–181
Diagnosing and treating testosterone deficiency in different parts of the world. Results from global market research LOUIS J. GOOREN, HERMANN M. BEHRE, FARID SAAD, ANNIKA FRANK, & SEBASTIAN SCHWERDT)

Legolvasottabb cikkeink