• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

XXII. ÖEN - Egészségügy 5 Dimenzióban

Címoldal 2018.07.11
XXII. ÖEN - Egészségügy 5 Dimenzióban

A XXII Önkormányzati Egészségügyi Napok konferencia augusztus 30-án, Budapesten, Egészségügy 5 Dimenzióban címmel.

Ezúton szeretnénk felhívni megtisztelő szíves figyelmét hagyományos évadnyitó rendezvényünk következő találkozójára, az ÖEN XXII. konferenciájára, melyet „Egészségügy 5 Dimenzióban” címmel 2018. augusztus 30-án 9:00 órai kezdettel rendezünk meg Budapesten, a Danubius Health Spa Resort Hotel Margitsziget Star Auditóriumában.

„A népbetegségek visszaszorítása, az egészségügy ésszerűsítése, és erős ösztönzők!” Három jól hangzó szlogen a miniszterelnök tavaszi parlamenti beszédéből, melyekkel röviden felvázolta, mit tervez a kormány az egészségügy jövőjét illetően? Nosza, megindult a találgatás az egészségügy- és a média szereplői körében, vajon mire gondolhatott miniszterelnök az „ésszerűsítés, és erős ösztönzők” kifejezés alatt? Mert ugye a népbetegségek visszaszorításának prioritása nem lehet kérdéses egyetlen magára valamit is adó kormány számára sem. A népegészségügyi szempontból leggyakoribb betegségek megelőzése, visszaszorítása, hatékony kezelése minden politikai vitán felül álló egészségügy-politikai célkitűzés. Legfeljebb a megvalósítás módjával kapcsolatban lehetnek és lesznek is lesznek nézeteltérések és ellenvélemények. Ez így van rendjén. De vajon „csak és kizárólag” a megelőzés fontosságára és a célközönség motiválására célzott volna a kormányfő az üzenetében? Vagy talán „az egész(!!!)” ellátórendszer régóta időszerű ésszerűsítésére, netán a rendszer és a benne dolgozók megfelelő (anyagi) ösztönzésére is kiterjed a kormányzati szándék?

E kiterjesztett értelmezés létjogosultságát támasztja alá Lázár János korábbi miniszter (választások előtti) nyilatkozata, melyből képet alkothatunk arról: „mire készül a FIDESZ az egészségügyben április után”? Lázár elmondta, hogy az egészségügy legnagyobb problémájának azt tartja, hogy az emberek nem járnak el megfelelő szűrővizsgálatokra. Ennek érdekében ösztönzőket kell alkalmazni a munkaadók és munkavállalók esetében, hogy az emberek elmenjenek a szűrésekre. És mielőtt még az a vád érne bennünket, egészségügyieket, hogy mindenről csak a pénz jut eszünkbe, külön szólt az egészségügyi bérekről, melynek rendezése nélkül elképzelhetetlen a javulás. „Egy átlagorvos fizetését a következő években 1,5-2 millióra kell emelni,… a legjobb ápolóknak pedig 4-500 ezer forintos bruttó bér dukál. E nélkül nem lesz orvos/egészségügyi dolgozó, aki ellátná a munkát, e nélkül soha nem szankcionálhatják a hálapénzt. Az idősek számának növekedése és a technológiai fejlődés okozta költségrobbanás miatt „a jövőben el kell kezdeni a társadalombiztosítási rendszerek felkészítését. Ebben,- tette hozzá a miniszter - teljesen egyetértenek Orbán Viktor kormányfővel.”

Az elmúlt pár év során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a pozitív irányú változás/változtatás igénye az egészségügyben (csoport)érdekeken „felülálló” prioritás lett a lakosság és a „szakma többsége” számára. A változásnak vannak elsősorban anyagi természetű előfeltételei, - valós működési költségeket akceptáló mértékű ráfordítások garantálása alkotmányos szinten – valamint stratégiai jelentőségű szakmai, (strukturális, szervezeti, szervezési, kulturális, etikai stb.) vonatkozásai, és politikai döntési kompetenciái. A szükséges források biztosítása „csupán egy” az állam tulajdonosi/fenntartói szerepköréből, mellyel a társadalom egészségének megóvása és egy igazságos, korszerű, jól működő egészségügy felépítése és fenntartása érdekében mindenkor élnie kell. A jól működő, korszerű egészségügy, mit célképzet megvalósításához azonban még hosszú út vezet. Számtalan csata, ütközet és csalódás vár arra, aki óvatlanul belenyúl a darázsfészekbe. De sokan vagyunk mi is, akik a változást akarjuk. Időnk viszont egyre fogy, pénzünk egyre kevesebb, az egészségügy a gigantikus fejlesztések ellenére sok szempontból még mindig „romjaiban hever”. Itt a történelmi lehetőség az ellátórendszer rendbetételére!!! (forrásbiztosítás, ésszerűsítés, fejlesztés, bérrendezés, paraszolvencia szankcionálása, magán és közellátás együttélésének tisztázása stb.) Mielőbbi stratégiai jelentőségű döntéseket, lépéseket várunk a kormánytól. Reménykeltő a miniszterelnök programértékű bejelentése mi szerint: folytatjuk, amit elkezdtünk!

További optimizmusra ad okot, hogy a kormányfő köztiszteletnek örvendő, kipróbált, profi egészségügyi menedzserek kezébe adta az egészségügy irányítását. Személyük, szakmai és vezetői életútjuk garancia arra, hogy jól ismerik az egészségügy működését, tudják, mit kell tenni és tudják, hogy csak az egészségügy szereplőivel együtt - a szakmai és érdekképviseleti szervek véleményének figyelembe vételével és közreműködésével - lehetséges a problémák megoldása. A kérdés csak az: mekkora politikai mozgástérrel rendelkeznek a szakmai és/vagy stratégiai programok megvalósításában?

„Magyarországon a tudás és az elméleti kapacitás megvan arra, hogy a rendelkezésre álló adatokból kiindulva egészségügy-politikai, egészség-gazdaságtani szakembereink jó terveket tudjanak kidolgozni. Szemléletében a 2006-os nemzeti népegészségügyi program(csomag), vagy akár a 2011-es Semmelweis Terv bárhol Európában megállná a helyét.” – nyilatkozta a minap Nyugat-európai egészségügy szervezői szakmai tapasztalatokkal bíró Tótth Árpád kollegánk.

Lehet igazságos, fenntartható és minőségi egészségügyünk? Közösen, senkit sem kifelejtve, sok vitát és párbeszédet lefolytatva, de meg lehet csinálni. Rajta!

Szertettel várunk minden érdeklődőt nyár végi évadnyitó egészségügy-politikai rendezvényünkön, az ÖEN XXII. konferenciáján.

Dr Kovács Zoltán

A konferencia programja, jelentkezési lap és általános információk itt találhatók