Az Európai Szürkehályog- és Refraktív Sebészek Társasága Koppenhágában megrendezett kongresszusán a femtoszekundumos lézeres látásjavító eljárás 30. évfordulója alkalmából.
A femtoszekundumos lézeres látásjavító eljárást 30 évvel ezelőtt Dr. Ratkay Imola elsőként alkalmazta a humán szemsebészetben, ezért külön köszöntötte őt a nemzetközi szakmai grémium az ESCRS kongresszuson.
Harminc évvel ezelőtt hozták létre Michiganben az első femtoszekundumos lézerimpulzust, amely akkoriban egy közel ötvenméteres, rendkívül nagy berendezést igényelt. A technológia kezdetben elsősorban a hadiiparban és a csillagászatban kapott szerepet. Dr. Ratkay Imola és munkatársai a humán gyógyászatba való bevezetéssel elsősorban a szaruhártya precíziós megmunkálására alkalmazták. A hazai kutatások a kilencvenes években indultak a Süveges Ildikó vezette Szemészeti Klinikán, amely szorosan együttműködött neves szegedi fizikusokkal, köztük Bor Zsolttal, Szabó Gáborral, Rácz Bélával és később Hopp Bélával.
A kutatócsoport kezdetben egy fizikusok által fejlesztett excimer lézert használt. Ezzel a készülékkel pontosan meg tudták vizsgálni, hogyan távolítja el a lézer a szaruhártya felső rétegét, és milyen fizikai folyamatok (például lökéshullámok vagy az anyag elpárolgása ) kísérik ezt a hatást. A kísérletek jelentős részét állatokon végezték, és számos olyan megfigyelést tettek, amelyek később a klinikai gyakorlat részévé váltak. Dr. Ratkay Imola PhD-munkájában a lézeres beavatkozást követő szaruhártya-sebgyógyulást elemezte, és kimutatta, hogy idővel a szaruhártya szerkezete átalakul, szárazabbá válik, ami módosítja a lézerrel végzett abláció eredményét. E felismerések később a nagy nemzetközi gyártók kezelési algoritmusaiba is bekerültek.
A femtoszekundumos lézer szemsebészeti alkalmazásának fejlődése szorosan kapcsolódik Juhász Tibor professzor munkásságához, aki a Nobel-díjas Gerard Mourou tanítványaként jelentős szerepet játszott a technológia orvosi adaptálásában. Ő építette meg az első olyan femtoszekundumos rendszert, amely képes volt lebenyt képezni a szaruhártyában, így az alatta lévő rétegek excimer lézerrel biztonságosan kezelhetők lettek. Ez a kombinált módszer alapvetővé vált a rövidlátás, távollátás, öregszeműség és a keratoconus modern sebészi kezelésében. Juhász Tibor későbbi fejlesztése a szürkehályogműtétek precizitását növelte: a lézerrel a lencse tokja pontosabban bemetszhetővé vált, a lencseállomány pedig előzetesen puhítható, csökkentve a műtéti szövődmények kockázatát.
Az elmúlt három évtizedben mind a femtoszekundumos, mind az excimer lézerek hatalmas technológiai fejlődésen mentek keresztül. A modern berendezések nagy pontosságot, minimális vákuumterhelést és egyénre szabott kezelési terveket tesznek lehetővé. Ennek köszönhetően a látásélesség korrekciója ma már sok esetben meghaladhatja a 100 százalékot, sőt akár 150–200 százalékos eredmények is elérhetők. A jelenlegi kutatások egyik fő iránya a zöldhályog (glaukóma) lézeres kezelése. Mivel a glaukóma a magas szemnyomás következtében a látóideget károsítja, az ilyen beavatkozások kulcsfontosságúak lehetnek a látótér megőrzésében és a betegség progressziójának lassításában. A budapesti kezdeményezés után Szegeden is elkezdődtek ilyen jellegű a vizsgálatok.
Fotó: Dr. Ratkay Imola, a Szegedi Tudományegyetem szemész főorvosa, a Mediversal Vision refraktív sebészeti részlegének vezetője (SZTE NKI Kovács-Jerney Ádám)
Ha érdeklődsz a rövidlátás korszerű diagnosztikája és kezelése iránt, ezt a cikket ajánljuk.