2010-re eltűnhet a kanyaró az európai régióból? | Weborvos

A védőoltás alapvető jog, amely mindenki számára hozzáférhető kell, hogy legyen, de gyakran nem az.

Az Egészségügyi Világszervezet 2005-ben hirdette meg az első alkalommal az Európai Védőoltási Hét programját, akkor kilenc ország csatlakozott a felhíváshoz, ma már 24 ország, köztük Magyarország is részt vesz a kezdeményezésben.  Az évente ismétlődő kezdeményezés célja a figyelem felhívása, a kommunikáció javítása és a védőoltások támogatása a WHO Európai Régiójában. Egyre fontosabb, hogy a közvélemény és az egészségügyi szakemberek pontos, kiegyensúlyozott és érthető tájékoztatást kapjanak a betegségek kockázatairól és a védőoltás hasznáról - áll a WHO az idei (április 16 -22 között zajló) Védőoltási Hét kapcsán kiadott közleményében.

A védőoltás életet ment

A rendszeres védőoltások olyan megbetegedések ellen, mint a járványos gyermekbénulás, a tetanusz, a diftéria és a szamárköhögés, csaknem 30 millió ember életét mentik meg évente a világon, és emberek milliót óvják meg a betegségtől és az életre szóló rokkantságtól. A védőoltás a nem oltott egyéneknek is védelmet nyújthat, az ún. nyájimmunitás hatása révén: ha egy közösségben elegendő számú ember kapott védőoltást, a betegség nem tud elterjedni. Minél több embert oltanak be, annál több életet mentenek meg.

A védőoltás alapvető jog, amely mindenki számára hozzáférhető kell, hogy legyen, de gyakran nem az.

Az átlagos átoltottsági arány a gyermekkori betegségek ellen ugyan meghaladja a 905-öt a WHO Európai Régiójában, de ez az adat nagy eltéréseket és riasztó tendenciákat takar, mivel a jelentett átoltottsági arány nagyon változó az egyes országokban.

Az egyenlőtlenségek nem mindig függnek össze a társadalmi-gazdasági státusszal. 2004-ben a Régió hat országából jelentettek 85 százalék alatti átoltottságot a kanyaró elleni egy dózisú vakcinát tartalmazó oltással (MCV1); a hat ország közül öt EU tagállam. Továbbá, hét ország jelentett 90 százalék alatti átoltottságot, a diftéria, tetanusz és pertussis ellen, közülük három EU tagállam. A cél a 90 százalékos nemzeti átoltottság elérése. Ezek a statisztikai adatok segítik megérteni, hogy számos nyugat-európai országban miért magasabb az átlagos kanyaró incidencia, mint sok FÁK országban.

A járványok állandó, súlyos fenyegetést jelentenek

A hatékony oltási programoknak köszönhetően, az ipari országokban élő emberek legtöbbje soha nem tapasztalta meg a védőoltással megelőzhető betegségek által okozott járványok pusztítását.

Elfogadhatatlan, hogy a WHO Európai Régiójában továbbra is évente mintegy 32 000 gyermek halálát okozzák a védőoltásokkal megelőzhető betegségek.

Az immunizálás költséghatékony

A védőoltások vitathatatlanul a modern idők egyik leghatékonyabb és költség-hatékony egészségügyi vívmányát jelentik, mivel alacsony az előállítási költségük, de hatalmas hasznot hajtanak az egész társadalom egészsége és jólléte számára. Az immunizálás évente életek millióit menti meg, és megelőzi a fertőző betegségek által okozott rokkantságot és halálozást, a kezelés költségeinek töredékéért.

A hatékony védőoltási rendszerek fokozzák az egészségügyi rendszerek hatékonyságát, mivel az immunizálás megelőzi a betegséget, vannak jelentős, bár nem mérhető megtakarítások, a termelékenység, a keresőképesség és az oktatás területén, valamint a védőoltással megelőzhető betegségek kezelése költségeinek csökkenésében. Az Európai Régióban a hatékony egészségpolitikát és a kapcsolódó kiadásokat beruházásnak, és nem költségnek kell tekinteni. A jó egészség fellendíti a gazdaságot, míg a betegség kimeríti azt.

2002-ben a WHO az Európai Régiót járványos gyermekbénulástól mentesnek nyilvánította. A következő kihívást most a kanyaró és a rubeola eliminálása jelenti 2010-ig.