A harag rossz tanácsadó – és balesetveszélyes!

A hölgyek baleseti kockázatát lényegesen kevésbé fokozta a düh, mint a férfiakét.

Dr. Daniel C. Vinson (Dept.of Family and Community Medicine, Univ.Missouri-Columbia) és munkatársai három baleseti sebészeti osztály őrzőszobájában keresték fel azokat, akik valamilyen baleset miatt kerültek oda. A sérültek önértékelésből származó adatait két kontroll csoport tagjainak adataival hasonlították össze. Az egyik valódi önkontroll volt: a betegek nem csupán azt osztályozták, hogy balesetük pillanatában, vagy közvetlenül előtte milyen lelkiállapotban voltak, hanem kontrollként arra is visszaemlékeztek, pszichésen hogyan érezték magukat az előző 24 órában.

A másik kontroll csoport telefonon megkérdezett személyekből állt, akik azonos neműek, korúak voltak. Kontrollként 1.856 környékbeli férfit és nőt hívtak fel telefonon, közülük 1553 részletes, teljes választ adott arra a kérdésre, hogy egy átlagos napon mennyire érzi magát haragosnak, dühösnek.

A balesetet elszenvedők 2.517-en voltak, közülük 2.446 beszélt részletesen arról, ingerült-haragos volt-e a baleset időpontjában és 2.117 szolgáltatott adatokat az előző 24-órára vonatkozólag.

A balesetes csoport tagjainak csaknem egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a baleset előtt ingerült volt. Közülük 18 százalék azt mondta, hogy dühös volt, 13.2 százalék az adott időszakban ellenségesen nézett a világra. A baleset kockázata egyértelműen összefüggött a dühös lelkiállapot mértékével: a saját, előző napi kontroll időszakhoz képest a baleset valószínűsége a „kissé haragos" állapotban mintegy megduplázódott, a „nagyon dühös" állapotban ez a nyugalmi helyzetnek több, mint hétszeresére növekedett.

A hölgyek baleseti kockázatát a haragosság lényegesen kisebb mértékben fokozta, mint a férfiakét. „A férfiak sokkal gyorsabban dühbe gurulnak, gyakrabban tesznek különböző dolgokat dühből és ilyen állapotban lényegesen elvakultabbak, mint a nők" – mondta a vizsgálat vezetője. Meglepő módon a közúti balesetekben a sérültek dühös lelkiállapota a vizsgálat szerint nem játszott lényeges szerepet.

A tanulmánnyal kapcsolatos sajtótájékoztatón elhangzott az a kérdés, mit tegyen, aki dühös, haragos? A válasz az volt, hogy a klasszikus módszert érdemes követni: álljunk meg és számoljunk lassan tízig, mielőtt bármit is tennénk…
(Forrás: Ann.Family Med. 2006, 4:63-68)