A hőségriasztás hazai tapasztalatai | Weborvos

Az időjárás egészségkárosító hatása régóta ismert, de még az 1990-es években sem figyeltek rá.

Az időjárási viszonyok egészségkárosító hatásairól már az 1970-es években is tudtak, de még az 1990-es években sem került a figyelem előterében.

Nemzetközi viszonylatban „hőségriadó tervet" először 1981-ben Lisszabon készített, majd 1995-ben Philadelphiában (USA) állítottak fel, mivel az Amerikai Egyesült Államokban 1995-1999 között megnövekedett az extrém meleg időjárási események száma.

A hőségriasztás egyes fokozatait a hőmérséklet mérhető egészségkárosító hatása alapján az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) az ÁNTSZ Budapest Főváros Intézetével, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálattal együttműködve dolgozta ki, alapjául Budapest 31 éves (1970-2000) halálozási és meteorológiai adatainak idősor analízise szolgált.

„Mivel sem a Meteorológiai Világszervezet (WMO) sem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem határozta meg egységesen a hőhullám definícióját, így a hőmérséklet szignifikáns egészségkárosító vizsgálat sorozat alapján az általunk felállított definíciót használtuk’ – írták korábban a Hőségriasztás hazai tapasztalatai című tanulmányukban az ÁNTSZ szakemberei.

Hőhullámról beszélünk akkor, ha az átlaghőmérséklet három napon át meghaladja a 26,6 Celsius fokot (98% gyakoriság).

A hőségriasztási modellt egy EU által támogatott kutatási program keretében dolgozták ki. A birminghami Egyetem Meteorológiai Tanszéke tíz éves budapesti egészségi és meteorológiai adatsor, valamint a magyar időjárási előrejelzési adatok alapján időjárás-egészségi hatás előrejelző rendszert dolgozott ki. Az előrejelzéseket hozzáférhetővé tette a magyar fél számára.

A következő adatok szolgáltak alapul a „hőségriasztás" elrendeléséhez:
• várható össz- és többlet mortalitás, amit többváltozós regressziós analízissel határoznak meg;
• érzékelt hőmérséklet;
• légtömeg alapú klimatológiai index;
• küszöbhőmérséklet (amely fölött a mortalitás erős növekedést mutat)

Eredmények

A hőségriasztás egyes fokozatait a hőmérséklet mérhető egészségkárosító hatása alapján az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) az ÁNTSZ Budapest Főváros Intézetével, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálattal együttműködve dolgozta ki, alapjául Budapest 31 éves (1970-2000) halálozási és meteorológiai adatainak idősor analízise szolgált. Az eredmények szerint a nyári időszakban a hőmérséklet 5 Celsius fokos növekedése, illetve az előző 15 nap átlaghőmérsékletéhez képes észlelt 5 Celsius fokos változás, jelentősen mintegy 10-15%-kal növeli az összes halálok, valamint a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozások kockázatát. A legnagyobb kockázatnak a szív- és érrendszeri betegségben szenvedő 65 év feletti lakosság van kitéve.

A hőségriasztás fokozatai:

Figyelmeztető jelzés belső használatra (1. fok):

Amennyiben várhatóan legalább egy napra a halálozás napi értékeinek mintegy 15%-os növekedését előrejelzi a rendszer, a mentőszolgálat felkészülhet a várhatóan megnövekvő betegforgalomra. Ez a kockázat csaknem napi 25 C°-os vagy azt meghaladó középhőmérsékletnél valószínűsíthető.

Készültség jelzés - riasztás a lakosság számára (2. fok):

Amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 25 C°-ot (kb. 15%-os növekedés a napi halálozásban). Továbbá akkor is, ha legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 C°-ot, ami pedig csaknem 30%-os napi halálozás növekedésnek felel meg. Ekkor indokolt a lakosság informálása a fokozott egészségi kockázatokról, amit a mentő szóvivő jelent be.

Riadó jelzés (3.fok):

Amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 Celsius fokot (kb. 30%-os egészségi kockázat növekedés). Ez a kánikula helyzet megfelel a 179/1999. (XII. 10) Korm. rendelet 5 § 2. bk. a) pontjában megfogalmazott „rendkívüli időjárási helyzet"-nek, ami a hivatkozott rendeletben előírt intézkedések elrendelését indokolja.