A köhögés buktatja le az alattomos gyilkost | Weborvos

A dohányzásba nem csak a betegek szoktak belehalni, hanem az orvosok is.

Mint megtudtuk, az utóbbi években megtöbbszöröződtek a COPD-vel kapcsolatos kutatások. A szakemberek többek között arra a paradoxonra keresik a választ, miért van az, hogy bár a betegek 90 százaléka dohányzik vagy dohányzott, mégsem lesz minden dohányos COPD-beteg, sőt, a páciensek 10 százalékában akkor is kifejlődik a légutak csaknem teljesen visszafordíthatatlan beszűkülésével, és a tüdő gyulladásával járó betegség, ha soha életükben nem cigarettáztak.

Calverley professzor elmondta, a betegség kialakulásában az egyéni adottságok, genetikai hajlam, érzékenység mellett a környezeti ártalmak, a légszennyezettség és a dohányzás is szerepet játszik, a kettő bonyolult kölcsönhatásban, szinte egyéni kombinációban vezet ahhoz a kezelés nélkül folyamatosan romló állapothoz, amely végül is a negyedik helyen áll a vezető halálokok listáján.

A kutatások egyaránt figyelmet fordítanak a genetikai tényezők feltérképezésére éppúgy, mint a leghatékonyabb terápiás megoldás megtalálására, miközben arra is keresik a választ, miért és hogyan vált ki a COPD más kórformákat, ugyanis tény, hogy az ebben a betegségben szenvedők körében gyakoribbak például a szív- és érrendszeri betegségek is.

Mivel a dohányzás abbahagyása a betegség korai szakaszában önmagában is segít lassítani az egyébként ma még megállíthatatlan folyamatot, ezért mind a COPD időbeni felismerése, mind a leszokás a legsikeresebb terápiás lépés, annak ellenére, hogy természetesen nagy erőkkel folynak a gyógyszerkutatások, illetve minden, a nemzetközi szakmai ajánlásokban szereplő korszerű tüdőtágító és gyulladásgátló készítmény elérhető már nálunk is. (A passzív dohányzás és a COPD kialakulása között nem sikerült összefüggést bizonyítani.)

Bár Magyarországon a háziorvosok nem kapnak külön finanszírozást azért, mert esetleg elvégeznek egy pár perces légzésfunkciós vizsgálatot, már a gyanú felvetése is utat nyithatna a szakszerű terápiához. A betegség – amely hosszú évek alatt alattomosan fejlődik ki - zömmel a 40 évesnél idősebb dohányzóknál jelentkezik, tehát ha van ilyen a pacientúrában, ráadásul köhög, gyakran van légúti fertőzése és terhelésre, vagy anélkül is gyakran küzd légszomjjal (fullad, liheg már egy kis lépcsőzéstől, sietéstől), akkor érdemes volna neki beutalót adni a tüdőgondozóba. Igaz, - tették hozzá a MTT vezetői, a konferenciáknak köszönhetően egyre több (fiatal) családorvos vonja be a légzésfunkciós vizsgálatot a praxisához tartozók általános állapotának felmérésébe, hiszen az nem bonyolultabb a vérnyomásmérésnél.

A 2005-ös év a COPD éve volt Magyarországon, a tüdőgyógyász társaság továbbképzései, információs kampányai érzékelhető eredményt hoztak: tavaly jóval több új beteget sikerült terápiába vonni, mint az előző években. A helyzet még így sem megnyugtató, mivel a 80.000 kezelt COPS-s betege mellett csaknem 420-450 ezren még nem kerültek az orvosok látóterébe, ráadásul ők azok, akiknél még nem annyira súlyos a helyzet, hogy ne lehetne segíteni.

Mire ugyanis a betegek komolyan veszik a panaszaikat, tüdőfunkciójuk 50 százalékát elveszítették, kilátásaik, életminőségük már nehezebben javítható. A helyzetet vélhetőleg tovább rontja, hogy a tüdőgondozói szakrendelés – az első megkeresésig - január óta beutaló köteles, bár a jogszabályok mai állapotában ennek nem kell riasztónak tűnnie: beutaló nélkül éppen annyiba kerül a vizit, mintha a háziorvost felkeresve, s a beutalót megszerezve jelentkeznénk a szakorvosnál.