A magyaroknak mindegy, honnan jön a gyógyszer | Weborvos

A lakosság mintegy háromötöde jónak, nagyon jónak, illetve kiválónak értékeli saját egészségi állapotát.

A GfK Csoport legutóbbi felmérésének eredményei szerint a magyar lakosság mintegy háromötöde értékeli jónak, nagyon jónak, illetve kiválónak saját egészségi állapotát. A magyarok a rossz és kitűnő szélsőértékekkel rendelkező ötös skálán 3,0 átlagot értek el ezzel. A felmérésben résztvevő tizenhárom ország összehasonlításában ennél rosszabb eredményt Románia (átlag: 2,7), Lengyelország (átlag: 2,6) és Kazahsztán (átlag: 2,6), csaknem azonos eredményt pedig Horvátország (3,1), Csehország (3,1) és Ukrajna (3,1) ért el.

Egészségi állapotuk megítélésében a magyar férfiak alig pozitívabbak (átlag: 3,1), mint a hölgyek (átlag: 2,9). A szubjektív egészség, illetve annak észlelése az adatok szerint nagyban függ az életkortól. A 19 évesnél fiatalabb korosztály egészségének minőségére átlagosan 4,1-es osztályzatot adott, ez az átlag a 30-39 éves korosztályban 3,4, 60 év fölött pedig 2,2.

A GfK kutatói kíváncsiak voltak arra is, hogy a megkérdezettek a hazánkban forgalomban lévő gyógyszerek között minden fontosat elérhetőnek tartanak-e, illetve hogy a lakosság a hazai, vagy a külföldi gyártmányokat preferálják-e.

A magyarok 56 százaléka úgy látja, hogy a legtöbb fontos gyógyszer kapható, 36 százalék szerint pedig minden fontos gyógyszer beszerezhető hazánkban is. A válaszadóknak csupán 7 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországon más országokhoz képest kevesebb fontos gyógyszer kapható. E kérdés kapcsán jelentős különbség nem mutatkozik sem a két nem, sem pedig az egyes korosztályok vélekedésében. A forgalomban lévő gyógyszerek kínálata kapcsán a Romániában (38 százalék) és Kazahsztánban (38 százalék) megkérdezettek említettek legnagyobb arányban hiányosságokat.

A válaszokból kiderült az is, hogy a magyarok mintegy harmada – 33 százaléka – a hazai gyógyszeripari termékeket részesíti előnyben a nemzetköziekkel szemben, ám talán ennél is érdekesebb, hogy a lakosság csaknem háromötödét (59 százalék) vásárláskor egyáltalán nem foglalkoztatja a származási hely. A termékek gyártóit az életkor előrehaladtával egyre nagyobb arányban tartják számon a fogyasztók: a fiatalabb korosztályokban – 39 év alatt – átlagosan 27 százalék vásárol inkább magyar terméket, 60 év fölött ez az arány már 41 százalék. A legidősebbek körében az országos átlagnál alacsonyabb – 53 százalék – azok aránya, akiknek nem fontos az adott szer származási helye, míg a legfiatalabbak körében ez az arány eléri a 68 százalékot.

A nemek összehasonlításában a hölgyek bizonyultak némiképp érzékenyebbnek a származási helyet jelző megjegyzésekre: szükség esetén a nők 34, a férfiak 32 százaléka költ inkább a hazai gyártók termékeire.

Az egyes országokat vizsgálva kiderült, hogy a gyógyszeripari termékek piacán az osztrákok a leginkább protekcionisták, betegség esetén a megkérdezettek mintegy fele (48 százaléka) osztrák terméket vásárol. A hazai gyógyszergyártó által forgalomba hozott szereket preferálók aránya legalacsonyabb (13 százalék) az e téren jelentős hagyományokkal nem igazán rendelkező Kazahsztánban.